A mese újraértelmezése: Kortárs adaptációk kultúrák között

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Re-Orienting the Fairy Tale: Contemporary Adaptations Across Cultures

Könyv tartalma:

Re-Orienting the Fairy Tale: Contemporary Adaptations across Cultures a mese "újraorientálására" törekszik a különböző kultúrák, médiumok és tudományágak között, és új megközelítéseket javasol az egyre bővülő mesehálóhoz globális kontextusban, különös tekintettel a nem európai-amerikai anyagokra. A szerkesztők, Mayako Murai és Luciana Cardi a világ különböző tudományágainak feltörekvő és befutott kutatóit hozzák össze, hogy a mesekutatás alapjául szolgáló meglévő kulturális és módszertani feltételezéseket dekoncentrálják, és új utakat javasoljanak a mai mesekultúrák egyre összetettebbé váló világába.

A három részre osztott tizennégy esszé a hawaii csodameséktől a japán hősnőkről szóló meséken át a spanyol mesefilm-adaptációig terjedő anyagot öleli fel. A fejezetek között szerepel Cristina Bacchilega felkérése, hogy vizsgáljuk meg a csodamesei "utazások" során a különböző médiumokban és kultúrákban zajló, a tájékozódás és az újraorientálódás hátborzongató folyamataihoz kapcsolódó lehetőségeket. Aleksandra Szugajew fejezete felvázolja a legújabb hollywoodi élőszereplős mesefilmek által a felnőtt közönség bevonzása érdekében alkalmazott stratégiákat, és feltárja, hogy ez az új műfaj hogyan kínálja a globális szórakoztatás egy formáját és egy olyan fórumot, amely a mai globalizálódó világ különböző társadalmi és kulturális kérdéseiről való gondolkodásra hív. Katsuhiko Suganuma a queer-elméletre és a populáris zenetudományra támaszkodva elemzi a Princess Princess Princess nevű, kizárólag nőkből álló japán zenekar műveiben megjelenő mese-intertextusokat, és bemutatja, hogy a populáris zene olyan médium lehet, amelyen keresztül a látszólag heteronormatív, hagyományos mesék queer-potenciálja felszínre kerülhet. Daniela Kato fejezete Carter irodalmi meséjének ökológiai dimenzióit vizsgálja, és a meseerdőnek mint a természet-kultúra dichotómián túli határterületnek egy ökofeminista értelmezését kínálja.

Az olvasók inspirációt és új irányokat találnak a Re-Orienting the Fairy Tale által a tündérmesékhez nyújtott kultúrák és tudományágak közötti megközelítésekben.