Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv Gershom Scholem értő esszéinek gyűjteményét tartalmazza, amelyek a messianizmus összetettségét járják körül, különösen a judaizmuson belül, tárgyalva annak történelmi kontextusát, a szombatizmus hatását és más kapcsolódó misztikus jelenségeket. Bár a kötetet dicsérik intellektuális mélységéért és a messianisztikus témák alapvető meglátásaiért, egyes olvasók számára a tudományos nyelvezet kihívást jelent.
Előnyök:Lenyűgöző előadások és beszélgetések, az antinomianizmus éleslátó magyarázatai, alapvető fontosságú a különböző vallásokban megjelenő messianisztikus impulzusok megértéséhez, a messianizmusnak a judaizmusra gyakorolt történelmi hatásának átfogó feltárása, egy kiemelkedő tudós jól megalapozott esszéi.
Hátrányok:Bonyolult nyelvezet, amely a laikus olvasók számára zavaró lehet, néhány szakasz potenciálisan nehezen érthető az ezoterikus terminológia használata miatt.
(7 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Messianic Idea in Judaism: And Other Essays on Jewish Spirituality
Könyv tartalma:
Gershom Scholem volt a kabbala történeti tanulmányainak mesteri építője. Amikor elkezdett foglalkozni ezzel az elhanyagolt területtel, azok a kevesek, akik ezeket a szövegeket tanulmányozták, vagy amatőrök voltak, akik okkult bölcsességet kerestek, vagy régi vágású kabbalisták, akik útmutatást kerestek spirituális útjukon.
Munkája szakított az előző évszázad Judaica--die Wissenschaft des Judentums, a Judaizmus Tudománya-- tudósainak szemléletével, akiknek irányultságát elutasította, „a zsidó nép mint kollektív egység legélőbb aspektusainak figyelmen kívül hagyását” a „zsidó múlt cenzúrájának” egy formájának nevezve. A modern zsidó történeti tanulmányok fő megalapítói a XIX. században, Leopold Zunz és Abraham Geiger figyelmen kívül hagyták a Kabbalát; az nem illett bele a zsidó vallásról mint racionális és a „felvilágosult” elmék által tiszteletre méltóról alkotott képükbe.
Az egyetlen kivétel Heinrich Graetz történész volt. Ő jelentős figyelmet szentelt szövegeinek és legrobbanékonyabb képviselőjüknek, a hamis Messiásnak, Sabbatai Zevinek, de Graetz a Kabbalát és mindazt, ami belőle fakadt, úgy ábrázolta, mint a zsidó élet alvilágából a zsidó élet értelmes, törvénytisztelő és tanult főáramlatával szembeni méltatlan lázadást.
Scholem folyamatos polémiát folytatott Zunz-cal, Geigerrel és Graetzzel azáltal, hogy egy olyan zsidó múltat hozott napvilágra, amely változatosabb, életszerűbb és érdekesebb, mint amilyet bármilyen idealizált portré feltárhatna. -- Arthur Hertzberg előszavából, 1995.
