Értékelés:
David Knight „The Making of Modern Science” című könyve részletesen bemutatja a tudomány történetét és fejlődését a 19. században, bemutatva a jelentős tudományos eredményeket és a tudomány változó társadalmi megítélését. Bár a könyv jól kutatott és ékesszólóan megírt, tudományos stílusa kihívást jelenthet az általános olvasók számára.
Előnyök:Megbízható és tudományos írás, a 19. századi tudományos fejlemények részletes feltárása, jól megalapozott tartalom, érdekes összefüggések a különböző tudományágak között, a tudomány vallásra és közegészségügyre gyakorolt hatásának éleslátó tárgyalása.
Hátrányok:Nehéz írásmód, amely elriaszthatja az általános olvasókat, potenciálisan túl tudományos a téma iránt nem kifejezetten érdeklődők számára, tudományos jellege miatt nem biztos, hogy a szélesebb közönség számára is vonzó.
(2 olvasói vélemény alapján)
The Making of Modern Science: Science, Technology, Medicine and Modernity: 1789-1914
A tizenkilencedik század összes találmánya közül a tudós az egyik legszembetűnőbb. A forradalmi Franciaországban született meg a tudományos diák, akit a kutatásban aktív férfiak tanítottak; egy generációval később pedig Németországban jelent meg a doktorandusz hallgató.
1833-ban alkották meg a "tudós" szót; negyven évvel később a tudomány (egyre inkább specializálódó) szakmává vált. A tudomány emberei a papok és a kritikusok bölcsekkel vetekedtek; nemzeti kincsként tisztelték őket, és állami temetéseken temették el őket. Új eszméik felpezsdítették az elme életét.
Virágzottak a vándorgyűlések, a nagy kiállítások, a múzeumok, a műszaki főiskolák és laboratóriumok; a kémián és az elektromosságon alapuló új iparágak pedig gazdasági és katonai jólétet és hatalmat hoztak. A tizennyolcadik századi gőzgépek megelőzték az őket megalapozó fizika megértését; de az elektromos távírók és motorok a természet aprólékos értelmezésén alapuló alkalmazott tudományok voltak.
A tudósok ötletei, felfedezései és találmányai átalakították a világot: az élet hosszabb és egészségesebb lett, a városok és birodalmak nőttek, a társadalmak inkább városi, mint mezőgazdasági jellegűvé váltak, a helyi világ globális lett. A huszadik század első éveire a tudomány Európa és Észak-Amerika határain túlra is kiterjedt, és a nők is kezdtek megjelenni a tudósok soraiban.
Az izgalmas időszak embereit, eseményeit és felfedezéseit élénk elbeszélésbe foglaló könyv alapvető olvasmány lesz mind a tudománytörténet hallgatói, mind pedig mindazok számára, akiket érdekelnek a mai világ alapjai.
