Értékelés:
A könyv mélyreható elemzést nyújt a római gazdaságról és annak végső hanyatlásáról, és kritikus kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy Róma az újításai ellenére miért nem jutott el a modern gazdaságig. Szembeállítja a fokozatosság híveinek és a katasztrofistáknak a Róma bukásával kapcsolatos nézeteit, a szerző a katasztrofista nézőpontot támogatja, amely az összeomlást a jövőbeli fejlődés szükséges tisztázásának tekinti. Megvizsgálja a római társadalom egyedi aspektusait, különösen a rabszolgamunkára való támaszkodást, és azt sugallja, hogy Róma stagnálása végül a bukásához vezetett, ami lehetővé tette, hogy Európában dinamikusabb rendszerek alakuljanak ki.
Előnyök:A könyv rendkívül informatív mindazok számára, akiket érdekel az ókori Róma, és alapos vizsgálatot nyújt gazdaságáról és hanyatlásáról. Kihívja az olvasókat, hogy kritikusan gondolkodjanak Róma bukásának történelmi értelmezéseiről, és olyan egyedülálló perspektívát mutat be, amely a birodalom összeomlásának pozitív eredményeit hangsúlyozza. Schiavone írása sűrű, mégis tanulságos, így értékes forrás a római civilizáció összetettségének megértéséhez.
Hátrányok:Néhány olvasó sűrűnek és kihívást jelentőnek találta a könyvet, és megemlítette, hogy a lábjegyzetek kiterjedt használata elvonhatja a figyelmet a fő érvekről. Emellett a vélemények is eltérőek voltak, néhány olvasó nem értett teljesen egyet a szerző következtetéseivel, különösen Róma bukásának vélt előnyeit illetően.
(5 olvasói vélemény alapján)
The End of the Past: Ancient Rome and the Modern West
A múlt és a jelen kereső értelmezése a Római Birodalom bukásával kapcsolatos alapvető kérdésekkel foglalkozik.
Miért ért véget az egykor oly erős és gazdag ókori kultúra? Vajon a természetéből fakadó gyengeségek tették tönkre? Vagy olyan hibákat követtek el, amelyeket el lehetett volna kerülni - volt-e egy pont, ahol a görög-római társadalom rossz irányba fordult? És miben más a modern társadalom? A nyugati történelem két megszakított korszakra oszlik, mondja Aldo Schiavone: az ókori világ alapvetően különbözött a moderntől. A lényegi különbséget egy sor gazdasági tényezőben találja meg: a rabszolga alapú gazdaság, a gépesítés és a technológia viszonylagos hiánya, a mezőgazdaság dominanciája a városi iparral szemben.
Ugyancsak döntő fontosságúak az ókori mentalitás szempontjai: a kézi munka megvetése, a természet meghaladásának (és nem átalakításának) preferálása, a korlátok állandóságába vetett alapvető hit. Schiavone élénk és provokatív vizsgálata az ókori világról, „a történelem és a hatalom örök színházáról”, ösztönző lehetőséget kínál arra, hogy a modern társadalmat az ókor tapasztalatainak fényében szemléljük.
