Értékelés:
A könyv részletesen és tudományosan vizsgálja Poncius Pilátus szerepét Jézus keresztre feszítésében, különböző történelmi forrásokra és értelmezésekre támaszkodva. Míg sok olvasó lenyűgözőnek és informatívnak találja az elemzést, mások kritizálják a világos bizonyítékok és a magával ragadó próza hiánya miatt, valamint azért, mert nem szigorúan Pilátus életrajza.
Előnyök:⬤ Pontius Pilátus szerepének tudományos és részletes elemzése.
⬤ Friss betekintést nyújt a passióelbeszélésekbe.
⬤ A szerző jártas a római jogban és a különböző nyelvekben.
⬤ Néhány olvasó lebilincselőnek és elgondolkodtatónak találta, különösen a történelmi kontextus tekintetében.
⬤ Néhányan értékelik, hogy kihívást jelent a közfelfogással szemben.
⬤ Számos állítás alátámasztásához nem áll rendelkezésre elegendő történelmi hivatkozás.
⬤ Az írásmód szükségtelenül bonyolult és sűrű, így nehezen követhető.
⬤ Egyes következtetések előíró jellegűnek tűnnek a bizonyítékok megfelelő tárgyalása nélkül.
⬤ Nem egy egyszerű Pilátus-életrajz, csalódást okozva azoknak, akik részletes életrajzi információkra vágynak.
⬤ A fordítási nehézségek akadályozhatják a szöveg megértését.
(23 olvasói vélemény alapján)
Pontius Pilate: Deciphering a Memory
Poncius Pilátus római prefektusról az első század óta pletykák és mítoszok keringenek, de mit tudunk valójában arról az emberről, aki a názáreti Jézust keresztre ítélte? Aldo Schiavone olasz klasszika-filológus a Biblia egyik legvitatottabb alakjának ebben az áttörést jelentő, revizionista életrajzában elmagyarázza, mi történhetett a helytartó és Jézus közötti rövid találkozás során, és hogy az evangéliumok - és maga a történelem - miért tették Pilátust a mérhetetlenül kétértelmű figurává.
Poncius Pilátus a vallási és a római történelem fordulópontján élt. Bár a passió előtti életéről keveset tudunk, két első századi értelmiségi - Flavius Josephus és Alexandriai Philón - Pilátus júdeai uralkodásának jelentős pillanatait idézte fel, amelyek kialakították azokat a főbb elemeket, amelyek meghatározzák őt. A római helytartó zsidó kritikusainak összetett politikáját gondosan boncolgatva Schiavone olyan aggodalmakra és érzékenységekre utal az emberek körében, amelyek széleskörű befolyással bíró állításaikban szerepet játszhattak, különösen a kereszténység kezdeteinek közeledtével.
E történelmi háttér előtt Schiavone drámai módon vizsgálja újra Pilátus és Jézus találkozásának pillanatát, rámutatva, hogy mi hangzott el közöttük, és azonosítva az evangéliumokban szereplő párbeszéd olyan vonalait, amelyek vitathatóan fiktívek. Schiavone finom, de jelentős ellentmondásokat szed ki a részletekben, és megmutatja, hogy bizonyos gesztusoknak és kijelentéseknek az évek során felbecsülhetetlen következményei lettek. Kialakul Pilátus humanizáló portréja, amelyből kiderül, hogyan reagált egy szinte lehetetlen dilemmával szemben: egyrészt meg akarta kímélni Jézus életét, másrészt pedig azt remélte, hogy a kivégzését követelő zsidó papok kedvében járhat. Ezzel egyidejűleg Jézus saját gondolatmenetét is feltárva a szerző megdöbbentő - korábban soha nem vitatott - következtetésre jut Pilátus Jézussal kapcsolatos megérzéseiről.
Bár szinte semmit sem tudunk arról, hogy mi történt előtte vagy utána, Pilátus néhány órán át a húsvét előestéjén olyan sorsról tanácskozott, amely egy teljesen új vallást indított el, és egy megfáradt foglyot örökre Isten fiaként emelt fel. A Poncius Pilátus úttörő elemzésében és megragadó elbeszélői kifejtésében egy olyan ember lebilincselő portréja, akit több mint kétezer éve a történelem és a legenda határára szorítottak.
