A multikulturalizmus és a bűnösség politikája: A szekuláris teokrácia felé

Olvasói vélemények

A Paul Gottfried által írt „Multikulturalizmus és a bűnösség politikája” című könyvről szóló kritikák vegyes képet mutatnak. A könyvet dicsérik a modern multikulturalizmus és a menedzserállam éleslátó kritikájáért, valamint tudományos mélységéért. Néhány olvasó azonban az írásmódot bonyolultnak és összefüggéstelennek találta, ami csökkentette a könyv üzenetét. Míg sokan értékelik a szerző érveit, mások az áttekinthetőség és a koherencia hiánya miatt kritizálják, sőt egyesek rosszul megírtnak vagy unalmasnak minősítik.

⬤ A multikulturalizmus és a menedzserállam éleslátó kritikája.
⬤ Tudományos mélységű és hiteles elemzés.
⬤ Olyan világos meglátásokat és „gyöngyszemeket” tartalmaz, amelyek visszhangra találnak a hozzáértő olvasók körében.
⬤ Egyedülálló perspektívát nyújt a történelmi és kulturális tendenciákhoz.
⬤ Magával ragadó a politikai és kulturális táj iránt érdeklődők számára.

⬤ Összefüggéstelen és összetett írásmód, amelyet néha nehéz követni.
⬤ Néhány olvasó túlságosan tudományosnak és sűrűnek találta a prózát.
⬤ Kritika, hogy bizonyos szempontok, például a zsidók multikulturalizmusban betöltött szerepe nem kap elég hangsúlyt.
⬤ Néhány olvasó rosszul megírtnak minősítette, mivel úgy érezték, hogy a szöveg nem elég világos.
⬤ Lehet, hogy nem tetszik az eltérő ideológiai nézeteket vallóknak vagy az összetett érvek iránti alacsony toleranciával rendelkezőknek.

(16 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Multiculturalism and the Politics of Guilt: Toward a Secular Theocracy

Könyv tartalma:

A Multikulturalizmus és a bűntudat politikája kibővíti Paul Gottfried vizsgálatát a nyugati menedzserkormányzás növekedéséről a huszadik század utolsó harmadában. A könyv a multikulturalizmust egy sajátos politikai és vallási kontextushoz kapcsolja, és amellett érvel, hogy a jóléti-állami demokrácia a polgári liberalizmussal ellentétben elvetette a kormányzat és a civil társadalom közötti, egykor hagyományos megkülönböztetést.

Gottfried amellett érvel, hogy a Nyugat sokszínűségének fáradhatatlan ünneplése az egykor domináns nyugati kultúra leértékelődését eredményezte. A kormányzat erkölcsi indoklása a feltételezett többségi lakosság tudatosítása lett. Miközben a jóléti államok továbbra is biztosítják a jogosultságokat és teljesítik a régebbi jóléti rendszerek egyéb anyagi programjait, megszűntek minőségi ugrásokat tenni a szociáldemokrácia irányába.

Az új politikai elit számára az államosítás és a jövedelem-újraelosztás kevésbé vált fontossá, mint a demokratikus polgárok beszédének és gondolkodásának ellenőrzése.

A polgári keresztény múlttal szembeni fokozódó ellenségesség, amely a Nyugat által vállalt és a média által szorgalmazott politikában explicit vagy legalábbis implicit módon jelen van, jellemző arra, amit Gottfried egy kialakulóban lévő "terápiás" államnak nevez. Gottfried szerint a tolakodó politikai korrektség elfogadása átalakította a nyugati, különösen a protestáns társadalom vallási tudatát.

Az "igazi" kereszténységnek mint az áldozatok iránti érzékenység vallásának a megtestesülése megteremtette a kiterjedt társadalmi mérnöki munka előfeltételét. Gottfried a huszadik század végi liberális kereszténységet mint a bűnösség politikájának előmozdítóját vizsgálja. A metafizikai bűntudat a faji, kulturális és életmódbeli kisebbségekkel azonosított "szenvedő igazakkal" szembeni önmegalázkodássá alakult át.

A vallási liberalizmus korábbi képviselőitől eltérően a terápiás államvallás hívei elleneznek mindent, beleértve az empirikus tudást is, ami akadályozza a társadalmi és kulturális bűntudat kifejezését a kijelölt áldozatok önbecsülésének emelése érdekében. Ugyanilyen nyugtalanító Gottfried számára az európai értékeket és divatot befolyásoló amerikai birodalom növekedése. Szerinte az európaiak elkezdték magukévá tenni azt a multikulturális mozgalmat, amely az amerikai liberális protestantizmusnak a sokféleségre, mint a demokrácia szempontjából alapvető fontosságúra helyezett hangsúlyából indult ki.

Úgy látja, hogy az európaiak tekintélyelvű buzgalmat mutatnak az Egyesült Államokból importált eszmék és viselkedésmódok érvényesítésére. A Multikulturalizmus és a bűnösség politikája a szerző korábbi, After Liberalism (A liberalizmus után) című könyvének érveit bővíti.

Akár vitatja, akár támogatja valaki Gottfried következtetéseit, mindenki profitálhat az amerikai állapot e legújabb diagnózisának gondos olvasásából.