A művész a gépben: A gépi vezérlésű kreativitás világa

Olvasói vélemények

A könyv a mesterséges intelligencia, a kreativitás és a művészet metszéspontját vizsgálja, és azt vizsgálja, hogy a gépek képesek-e alkotni, és hogyan tudnak együttműködni az emberekkel. Miller éleslátó vitákat folytat a tudatosságról, a kreativitásról és a mesterséges intelligencia fejlődéséről a művészetekben, így az olvasók széles köre számára elérhetővé teszi a könyvet, a művészektől a technológia rajongóiig.

A jól megírt és minden olvasó számára hozzáférhető, lebilincselően tárgyalja a kreativitást a különböző művészeti ágakban, történelmi kontextust biztosít a mesterséges intelligenciának a művészetben, ösztönzi az emberek és a gépek közötti együttműködést, és érdekes filozófiai kérdéseket vet fel a kreativitásról és a tudatosságról.

Néhány olvasó úgy érzi, hogy a könyvből időnként hiányzik az emberi és a gépi kreativitás közötti alapvető különbségek tisztázása, és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos különböző kreativitási törekvések széles körű bemutatása néha túlterhelőnek vagy felhígultnak tűnhet.

(5 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Artist in the Machine: The World of Ai-Powered Creativity

Könyv tartalma:

Egy kreativitással foglalkozó szaktekintély bemutatja nekünk a mesterséges intelligenciával működő számítógépeket, amelyek olyan művészetet, irodalmat és zenét hoznak létre, amely talán még az emberi alkotásokat is felülmúlja.

A mai számítógépek olyan zenét komponálnak, amely "inkább Bach, mint Bach", fényképeket alakítanak át Van Gogh Csillagos éj című festményének stílusában, és még forgatókönyveket is írnak. De vajon a számítógépek valóban kreatívak-e - vagy csupán eszközök, amelyeket a zenészek, művészek és írók használhatnak? Ebben a könyvben Arthur I. Miller a gépek korában a kreativitásról szóló kalandtúrára kalauzol bennünket.

Miller, a kreativitás szaktekintélye, meghatározza a kreatív folyamathoz elengedhetetlenül szükséges kulcstényezőket, az "önvizsgálat szükségességétől" a "kulcsprobléma felfedezésének képességéig". Beszélget a mesterséges intelligencia élvonalában dolgozó emberekkel, találkozik az agyat utánzó számítógépekkel és olyan gépekkel, amelyek legyőzték a sakk, a Jeopardy és a Go bajnokait. A könyv központi részében Miller a számítógéppel létrehozott művészet gazdagságát tárja fel, bemutatva olyan művészeket és informatikusokat, akik sok más mellett egy mesterséges neurális hálózatot szabadítottak fel, hogy létrehozzanak egy rémálomszerű, többszemű kutyamacskát; megtanították a mesterséges intelligenciát képzelni; kifejlesztettek egy festő robotot; algoritmusokat alkottak a költészethez; és létrehozták a világ első, számítógéppel komponált musicaljét, a Beyond the Fence-t, amelyet Android Lloyd Webber és barátai állítottak színpadra.

De ahhoz, hogy igazán kreatívak legyenek, a gépeknek ki kell lépniük a világba - írja Miller. Megvizsgálja a tudatosság természetét, és beszélget olyan kutatókkal, akik megpróbálnak érzelmeket és tudatosságot kifejleszteni a számítógépekben. Miller amellett érvel, hogy a számítógépek már most is képesek olyan kreatívak lenni, mint az emberek - és egy nap még minket is felülmúlnak majd. De ez nem egy disztópikus beszámoló; Miller ünnepli a mesterséges intelligencia kreatív lehetőségeit a művészetben, a zenében és az irodalomban.