A művész a gépezetben: A mesterséges intelligencia által vezérelt kreativitás világa

Olvasói vélemények

A könyv a mesterséges intelligencia (AI) és a kreativitás kapcsolatának átgondolt feltárását nyújtja, elmélyedve a kreativitás természetével kapcsolatos filozófiai kérdésekben, a gépek szerepében a kreatív folyamatban, valamint az ember és az AI együttműködésének lehetőségeiben. Arthur I. Miller átfogó áttekintést nyújt a mesterséges intelligencia által generált művészetről, valamint a művészek és a gondolkodók számára egyaránt fontos következményekről. Bár értékes meglátásokkal szolgál és közérthetően van megírva, egyes olvasók úgy érzik, hogy nem foglal határozottan állást az emberi és a gépi kreativitás közötti alapvető különbségekről.

⬤ Jól megírt és széles közönség számára hozzáférhető.
⬤ A kreativitás mélyreható feltárása a különböző művészeti ágakban.
⬤ Tárgyalja az ember és a mesterséges intelligencia közötti együttműködés lehetőségeit.
⬤ Lenyűgöző példákat mutat be a mesterséges intelligencia által létrehozott művészetre.
⬤ A tudatosság és a kreativitás nagy filozófiai kérdéseivel foglalkozik.
⬤ Történelmi kontextusba helyezi a mesterséges intelligenciát a művészetben.

⬤ Néhány olvasó szerint nem látja tisztán az emberi és a gépi kreativitás közötti különbséget.
⬤ Bár átfogó, a kutatás mélysége miatt a fő érvekre való összpontosítás elmaradhat.
⬤ Egyes szakaszokban túlságosan tudományosnak tűnhet, ami elriasztja az alkalmi olvasókat.
⬤ Fontos kérdéseket vet fel, de nem mindig ad kielégítő válaszokat.

(5 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Artist in the Machine: The World of Ai-Powered Creativity

Könyv tartalma:

Egy kreativitással foglalkozó szaktekintély bemutatja nekünk a mesterséges intelligenciával működő számítógépeket, amelyek olyan művészetet, irodalmat és zenét hoznak létre, amely talán még az emberi alkotásokat is felülmúlja.

A mai számítógépek olyan zenét komponálnak, amely "inkább Bach, mint Bach", fényképeket alakítanak át Van Gogh Csillagos éj című festményének stílusában, és még forgatókönyveket is írnak. De vajon a számítógépek valóban kreatívak-e - vagy csupán eszközök, amelyeket a zenészek, művészek és írók használhatnak? Ebben a könyvben Arthur I. Miller a gépek korában a kreativitásról szóló kalandtúrára kalauzol bennünket.

Miller, a kreativitás szaktekintélye, meghatározza a kreatív folyamathoz elengedhetetlenül szükséges kulcstényezőket, az "önvizsgálat szükségességétől" a "kulcsprobléma felfedezésének képességéig". Beszélget a mesterséges intelligencia élvonalában dolgozó emberekkel, találkozik az agyat utánzó számítógépekkel és olyan gépekkel, amelyek legyőzték a sakk, a Jeopardy és a Go bajnokait. A könyv központi részében Miller a számítógéppel létrehozott művészet gazdagságát tárja fel, bemutatva olyan művészeket és informatikusokat, akik sok más mellett egy mesterséges neurális hálózatot szabadítottak fel, hogy létrehozzanak egy rémálomszerű, többszemű kutyamacskát; megtanították a mesterséges intelligenciát képzelni; kifejlesztettek egy festő robotot; algoritmusokat alkottak a költészethez; és létrehozták a világ első, számítógéppel komponált musicaljét, a Beyond the Fence-t, amelyet Android Lloyd Webber és barátai állítottak színpadra.

De ahhoz, hogy igazán kreatívak legyenek, a gépeknek ki kell lépniük a világba - írja Miller. Megvizsgálja a tudatosság természetét, és beszélget olyan kutatókkal, akik megpróbálnak érzelmeket és tudatosságot kifejleszteni a számítógépekben. Miller amellett érvel, hogy a számítógépek már most is képesek olyan kreatívak lenni, mint az emberek - és egy nap még minket is felülmúlnak majd. De ez nem egy disztópikus beszámoló; Miller ünnepli a mesterséges intelligencia kreatív lehetőségeit a művészetben, a zenében és az irodalomban.