A napirend meghatározása: A tömegmédia és a közvélemény

Olvasói vélemények

A „A napirend meghatározása: A tömegmédia és a közvélemény” című könyv a tömegmédia közbeszédre és véleményformálásra gyakorolt hatásának tudományos elemzését nyújtja. Bár értékes betekintést nyújt a napirend-meghatározás elméletébe és annak következményeibe, sok kritikus bírálta a száraz írásmódot és az elavult példákat. A könyv inkább a média és a kommunikáció hallgatóinak és tudósainak, semmint az alkalmi olvasóknak ajánlott.

⬤ Átfogó betekintést nyújt a napirend-meghatározás elméletébe és annak fejlődésébe.
⬤ Alapos, kutatásokkal és statisztikai adatokkal alátámasztott elemzés.
⬤ A média, a kommunikáció és a politika tanulmányozói számára nélkülözhetetlen.
⬤ Szilárd alapot nyújt a tömegmédia közvélemény alakításában betöltött szerepének megértéséhez.

⬤ Az írásmód száraz és tudományos, ami kihívást jelent az alkalmi olvasók számára.
⬤ Elavult példákat és adatokat tartalmaz, nem releváns a jelenlegi médiatrendek szempontjából.
⬤ Egyes kritikusok úgy érezték, hogy a könyv felesleges, és nem foglalkozik kellőképpen olyan modern kérdésekkel, mint a vállalati média befolyásolása.

(13 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Setting the Agenda: Mass Media and Public Opinion

Könyv tartalma:

A hírmédia nagyban befolyásolja, hogy miként képzeljük el a közügyeket világszerte, jelentős és olykor ellentmondásos szerepet játszik abban, hogy mely témák kerülnek a közfigyelem és a cselekvés középpontjába. Az először 2004-ben megjelent Setting the Agenda (A napirend meghatározása) című könyv mára e kulcsfontosságú téma legfontosabb tankönyvévé vált.

Ebben az időszerű harmadik kiadásban Maxwell McCombs - a napirend-meghatározás kutatásának úttörője - és Sebasti n Valenzuela - a latin-amerikai napirend-meghatározás vezető kutatója - bővítette és frissítette a könyvet a hallgatók új generációja számára. A média arra gyakorolt hatásának leírása során, hogy miről és hogyan gondolkodunk, a Setting the Agenda (A napirend meghatározása) a média napirendjeinek forrásait, a nyilvánosság napirendjére gyakorolt hatásuk pszichológiai magyarázatát, valamint az attitűdökre, véleményekre és viselkedésre gyakorolt következményeit is vizsgálja. Ebben a kiadásban újdonság a napirend-meghatározás tárgyalása a kiszélesedett médiatérben, beleértve egy teljes fejezetet a hálózati napirend-meghatározásról és egy hosszabb bemutatót a napirend-összevonásról. A könyv bővített anyagot tartalmaz a közösségi médiáról és a napirend-meghatározás közügyeken kívüli szerepéről is.

Ez az izgalmas új kiadás felbecsülhetetlen értékű forrás a média, a kommunikáció és a politika szakos hallgatók, valamint a híreknek a közvélemény alakításában és irányításában betöltött szerepe iránt érdeklődők számára.