A napirend meghatározása - Tömegmédia és közvélemény

Olvasói vélemények

A könyv a tömegmédiában alkalmazott napirend-meghatározás elméletének mélyreható tudományos vizsgálatát nyújtja, részletesen bemutatva annak fejlődését és jelentőségét. Míg a könyv átfogó elemzését és a tudósok számára alapműként való felhasználását dicsérik, számos kritika száraznak és elavultnak találja az írást, ami kevésbé vonzóvá teszi az alkalmi olvasók vagy a kortárs betekintést keresők számára.

⬤ Alapos betekintést nyújt a napirend-meghatározás elméletének fejlődésébe.
⬤ Szilárd alapot nyújt a média, a kommunikáció és a politika hallgatói és kutatói számára.
⬤ Átfogó statisztikai elemzéseket és a közvéleményről szóló vitákat tartalmaz.
⬤ Értékes a média közbeszédre gyakorolt hatásának megértéséhez.

⬤ Az írásmód száraz és tudományos, nem alkalmas az alkalmi olvasók számára.
⬤ Sok példát és adatot elavultnak és kevéssé vonzónak tartanak.
⬤ Hiányzik a korszerűség, különösen a médiára és a közügyekre gyakorolt vállalati befolyás.
⬤ Egyes olvasók szerint redundáns és túlságosan leegyszerűsítő.

(13 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Setting the Agenda - Mass Media and Public Opinion

Könyv tartalma:

A hírmédia nagyban befolyásolja, hogy miként képzeljük el a közügyeket világszerte, jelentős és olykor ellentmondásos szerepet játszik abban, hogy mely témák kerülnek a közfigyelem és a cselekvés középpontjába. Az először 2004-ben megjelent Setting the Agenda (A napirend meghatározása) című könyv mára e kulcsfontosságú téma legfontosabb tankönyvévé vált.

Ebben az időszerű harmadik kiadásban Maxwell McCombs - a napirend-meghatározás kutatásának úttörője - és Sebasti n Valenzuela - a latin-amerikai napirend-meghatározás vezető kutatója - bővítette és frissítette a könyvet a hallgatók új generációja számára. A média arra gyakorolt hatásának leírása során, hogy miről és hogyan gondolkodunk, a Setting the Agenda (A napirend meghatározása) a média napirendjeinek forrásait, a nyilvánosság napirendjére gyakorolt hatásuk pszichológiai magyarázatát, valamint az attitűdökre, véleményekre és viselkedésre gyakorolt következményeit is vizsgálja. Ebben a kiadásban újdonság a napirend-meghatározás tárgyalása a kiszélesedett médiatérben, beleértve egy teljes fejezetet a hálózati napirend-meghatározásról és egy hosszabb bemutatót a napirend-összevonásról. A könyv bővített anyagot tartalmaz a közösségi médiáról és a napirend-meghatározás közügyeken kívüli szerepéről is.

Ez az izgalmas új kiadás felbecsülhetetlen értékű forrás a média, a kommunikáció és a politika szakos hallgatók, valamint a híreknek a közvélemény alakításában és irányításában betöltött szerepe iránt érdeklődők számára.