The Four Yogas (Illustrated and Annotated Edition)
A Négy jóga Swami Vivekananda nyugati látogatásai során tartott előadásainak gyűjteménye. Az előadások négy jógagyakorlatra vannak bontva; KARMA YOGA, BHAKTI YOGA, RAJA YOGA, JNANA YOGA. Ez a könyv nem tiszta Shankara Advaita, hanem valami, amit Jóga-Advaitának hívnak: a jóga és az Advaita keveréke, amely keveri a két utat, és nehezebbé és hosszabbá teszi a kereső számára, aki el akarja érni a boldogságot. Ez a kijelentés nem ortodoxián, hanem tapasztalaton és szerkesztői szabadságon alapul. Mindezek után; ezt a könyvet nagyon tanulságos olvasmánynak és hatalmas értéknek tartom.
Az illusztrációk (önmagukért beszélnek) a spirituális fejlődés eszközként való kibővítésének egy másik módja, és a könyvben nincs rájuk közvetlen utalás.
Karma jóga - Swami Vivekananda a Bhagavada-gítában tárgyalta a karma fogalmát. Szvámí Vivekananda a karmajógát olyan mentális fegyelemként írta le, amely lehetővé teszi az ember számára, hogy a megvilágosodáshoz vezető útként az egész világ szolgálataként végezze kötelességeit.
Bhakti jóga - Eredetileg a Bhakti jóga azt jelentette, hogy az ember Krisnának vagy/és az ő szinonim Személyes Formáinak, mint Visnu és Ráma (Bhagavad Gita 12. fejezet) szenteli az életét, azonban az idők folyamán zavar és félreértés terjedt el, ami más istenek felé is, pl. Ganesha, Kali, Durga, Shiva, stb. felé. Ez a könyv tisztáz néhány félreértést.
Rádzsa jóga - Vivekananda a hagyományos hindu eszméket és vallásosságot a nyugati közönség igényeihez és felfogásához igazította, akiket különösen vonzottak a nyugati ezoterikus hagyományok és mozgalmak, mint a transzcendentalizmus és az Új gondolat, és akik ismerik ezeket. A hindu vallásosság adaptációjának fontos eleme volt a négy jóga modelljének bevezetése, amely magában foglalja a rádzsa jógát, Patandzsali jóga-szútráinak értelmezését, amely gyakorlati eszközt kínál a bennünk rejlő isteni erő megvalósításához, ami a modern nyugati ezotéria központi eleme.
A dzsnyána jóga a hindu filozófiákban említett jógatípusok egyike. A jnana szanszkritul "tudást" jelent; a szó a szanszkrit jna - tudni - szóból származik. A könyvben Swami Vivekananda a "tudást" írja le végső célként. Swami Vivekananda szerint a szabadság a dzsnyána jóga célja.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)