Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv a nem-emberek világegyetemben betöltött szerepét vizsgálja, és megkérdőjelezi a hagyományos ismeretelméleti és ontológiai kereteket, különösen az alternatív filozófiák szemszögéből. Hangsúlyozza az egész létezés összekapcsolódását, és célja, hogy megváltoztassa a jelenlegi tudományos diskurzusban uralkodó antropocentrikus szemléletet.
Előnyök:A könyvet dicsérik gondolatébresztő tartalmáért, amely áttöri a filozófia hagyományos korlátait, és új perspektívát kínál a nem-emberek cselekvőképességéről. Világosnak, egyszerűnek és gyors olvasásra alkalmasnak írják le, így hozzáférhetővé teszi az ontológiával és ismeretelmélettel kapcsolatos kortárs viták iránt érdeklődők számára.
Hátrányok:Egyes olvasók számára kihívást jelenthetnek a fogalmak, különösen akkor, ha nem ismerik az alternatív filozófiai kereteket vagy a tárgyalt konkrét modern vitákat. Aggályokat vethet fel a nem-emberi cselekvés mélységének feltárása is, valamint az, hogy a szöveg megfelelően foglalkozik-e az ellenérvekkel.
(2 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Nonhuman Turn
Könyv tartalma:
A Richard Grusin (Center for 21st Century Studies) által szerkesztett könyv az első olyan könyv, amely megnevezi és jellemzi - és ezáltal egységesíti - a humán- és társadalomtudományok jelenlegi kritikai, elméleti és filozófiai megközelítéseinek széles skáláját a nem-emberi fordulat fogalma alatt. E megközelítések mindegyike az ember decentralizálásával foglalkozik a nem-emberiséggel való törődés javára, amelyet a szerzők a legkülönbözőbb módon értelmeznek - állatok, affektivitás, testek, anyagiság, technológiák, szerves és geofizikai rendszerek szempontjából.
A huszonegyedik századi tanulmányok nem-emberi fordulata a huszadik század utolsó évtizedeinek számos intellektuális és elméleti fejleményére vezethető vissza: az aktor-hálózatelméletre, az affektuselméletre, az animal studies-ra, az asszamblázselméletre, a kognitív tudományokra, az új materializmusra, az új médiaelméletre, a spekulatív realizmusra és a rendszerelméletre. Az ilyen változatos analitikai és elméleti formációk nyilvánvalóan eltérnek és nem értenek egyet számos feltételezésükben, tárgyukban és módszertanukban. Ugyanakkor mindannyian a nem-emberi aspektusait a XXI. századi művészeti, bölcsészettudományi és társadalomtudományi tanulmányok jövője szempontjából kritikus jelentőségűnek tartják.
A poszthumán fordulattal ellentétben a nem-emberi fordulat nem állít teleológiát vagy fejlődést, amelyben az emberből indulunk ki, és az emberből a poszthumánba való átalakulást látjuk. A nem-emberi fordulat inkább azt állítja (Bruno Latour-t parafrazálva), hogy "soha nem voltunk emberek", hogy az ember mindig is együtt fejlődött, együtt élt vagy együttműködött a nem-emberivel - és hogy az embert éppen ez a nem-emberitől való megkülönböztetés azonosítja.
Közreműködők: B: Jane Bennett, Johns Hopkins U; Ian Bogost, Georgia Institute of Technology; Wendy Hui Kyong Chun, Brown U; Mark B. N. Hansen, Duke U; Erin Manning, Concordia U, Montreal; Brian Massumi, U of Montreal; Timothy Morton, Rice U; Steven Shaviro, Wayne State U; Rebekah Sheldon, Indiana U.
