Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv alaposan elemzi a stratégiai bombázások hatását a német gazdaságra a második világháború alatt, különös tekintettel a vasút jelentőségére a szénelosztásban. A szerző megkérdőjelezi a bombázási hadjáratok hatékonyságával kapcsolatos általános hiedelmeket, bemutatva, hogy a vasúti infrastruktúra célba vétele a német hadigazdaság pusztító összeomlásához vezetett. A részletes elemzés és a kiterjedt kutatás ellenére egyes olvasók a fejezeteket ismétlődőnek találják, és úgy érzik, hogy a szerző elfogult a német hadvezetés bizonyos személyiségeivel szemben.
Előnyök:⬤ Jól megalapozott, széles körű hivatkozásokkal
⬤ új nézőpontból mutatja be a német vasúti rendszer jelentőségét a gazdaságban
⬤ részletesen elemzi a bombázási stratégiákat és azok következményeit
⬤ megkérdőjelezi a stratégiai bombázások hatékonyságáról alkotott előítéleteket
⬤ világos bevezetés a vasúti szaknyelvben járatlan olvasók számára.
Hátrányok:⬤ Egyes szakaszok ismétlődhetnek és tele lehetnek statisztikákkal, ami potenciálisan unalmassá teheti az olvasást
⬤ a szerző elfogultságot mutathat azáltal, hogy nem elemez kritikusan bizonyos történelmi személyiségeket
⬤ egyes olvasók úgy érzik, hogy a bombázási stratégia elemzése lehetne kiegyensúlyozottabb.
(11 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Collapse of the German War Economy, 1944-1945: Allied Air Power and the German National Railway
Könyv tartalma:
Alfred Mierzejewski ebben a könyvben leírja, hogyan omlott össze a német gazdaság a szövetségesek bombázásai alatt a második világháború utolsó évében. Széles körű, eredeti tanulmányt nyújt be a német háborús iparról és közlekedésről, valamint a szövetséges légierő tervezéséről és hírszerzéséről, beleértve a német nemzeti vasút első teljes angol nyelvű elemzését.
A német ipari gazdaság rendkívüli mértékben függött a szén időben történő, megfelelő vasúti és belvízi szállításától. Különösen a német nemzeti vasút volt az Albert Speer által létrehozott, finoman kiegyensúlyozott fegyvergyártási és -elosztási rendszer forgópontja. A szövetséges stratégák azonban ezt nem ismerték fel azonnal. Csak 1944 végén, amikor Sir Arthur Tedder, a szövetségesek főparancsnok-helyettese új stratégiai konszenzust alakított ki, szakadt meg ez a létfontosságú szén/szállítási kapcsolat. Az eredmény a náci hadigazdaság gyors megbénulása volt.
Mierzejewski a bombázás gazdasági következményeit olyan átfogó mutatókkal méri, mint a fegyver- és széntermelés, a vasút teljesítménye és a fegyveres erőknek történő fegyverszállítások. Emellett bemutatja, hogy Németország egyes főbb gazdasági régióinak egyes vállalatai hogyan jártak. Mierzejewski a német magántulajdonú gyártó vállalatok, a Birodalmi Közlekedési Minisztérium és a szövetséges légi hírszerző ügynökségek korábban nem vizsgált aktáira támaszkodva a gazdasági elemzés és a hadtörténet olyan ritka kombinációját hozza létre, amely új perspektívát nyújt a német hadigazdaság és a szövetséges légi hírszerzés számára.
