A nemzetek gazdagsága

Olvasói vélemények

Az Adam Smith „A nemzetek gazdagsága” című könyvéről szóló kritikák kiemelik a könyv jelentőségét, mint a közgazdaságtan egyik alapművét, és tartós aktualitását. Míg sokan dicsérik erkölcsi és filozófiai alapjait, az olvasók gyakran csalódottságuknak adnak hangot a digitális kiadások, különösen a Kindle-verziók formázása és olvashatósága miatt. Egyes kritikák a könyv bonyolultságát és hosszúságát emelik ki, mint a megértés akadályait, míg mások a közgazdaságtan és a szabad piac fontosságának meglátásait méltatják.

⬤ A közgazdaságtan alapműve, amely erkölcsi és filozófiai meglátásokkal szolgál.
⬤ A személyes szabadságot és a termelékenységet hangsúlyozó gondolatok ma is aktuálisak.
⬤ A teljes és rövidítetlen kiadásokat nagyra értékeljük az eredeti tartalom megőrzése miatt.
⬤ Egyes kiadásokban a széljegyzetek és bevezetők segítik a megértést.
⬤ A gazdag történelmi kontextus és a gondolatok mélysége kiemelésre kerül.

⬤ Gyenge formázás és számos gépelési hiba néhány Kindle kiadásban.
⬤ A hosszú és bonyolult mondatok megnehezítik az olvasást és a megértést.
⬤ A megfelelő indexelés hiánya egyes kiadásokban akadályozza a referenciaként való használatot.
⬤ Egyesek szerint az írásmód elavult és redundáns.
⬤ A digitális verziókban előfordulhatnak megkérdőjelezhető fordítások vagy hibák.

(417 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Wealth of Nations

Könyv tartalma:

A nemzetek gazdagsága a világ egyik első összefüggő beszámolója arról, hogy mi építi fel a nemzetek gazdagságát, és a klasszikus közgazdaságtan egyik alapvető művévé vált.

Számos szerzőre és közgazdászra, valamint kormányokra és szervezetekre volt hatással. Alexander Hamiltonra részben A nemzetek gazdagsága hatására írta meg a Jelentés a manufaktúrákról című művét, amelyben Smith számos politikája ellen érvelt.

Érdekes módon Hamilton e jelentés nagy részét Jean-Baptiste Colbert elképzeléseire alapozta, és részben Colbert elképzeléseire válaszolt Smith A nemzetek gazdagsága című könyvében. A könyv számos más szerzőre is hatással volt, és saját munkáikban kiindulópontként használták, köztük Jean-Baptiste Say, David Ricardo, Thomas Malthus és később Ludwig von Mises. A Nemzetek gazdagsága tizenhét évnyi jegyzetelés és korábbi tanulmányok, valamint a korabeli közgazdászok közötti, az ipari forradalom kezdetén kialakult gazdasági és társadalmi viszonyokról folytatott beszélgetések megfigyelésének eredménye volt, és Smithnek mintegy tíz évig tartott az elkészítése.

A mű alapot nyújtott a közgazdászok, politikusok, matematikusok és gondolkodók számára, amelyre minden területen építhettek. A történelmi hatástól függetlenül A nemzetek gazdagsága egyértelmű paradigmaváltást jelentett a közgazdaságtan területén, hasonlóan ahhoz, amit Immanuel Kant A tiszta ész kritikája jelentett a filozófia számára.