Creating Nationality in Central Europe, 1880-1950: Modernity, Violence and (Be) Longing in Upper Silesia
Közvetlenül az első világháborút követően Felső-Szilézia volt a helyszíne az európai történelem legnagyobb hivatalos önrendelkezési gyakorlatának, az 1921-es népszavazásnak.
Ez Európa második legnagyobb ipari régiójának lakosai számára azt a megtévesztően egyszerű kérdést tette fel, hogy németek vagy lengyelek akarnak-e lenni, de látványosan nem sikerült tisztázni nemzeti identitásukat, ehelyett a transznacionális, regionalista és szubnacionális, valamint a nemzetiségtől eltérő, például vallási hovatartozás erejét mutatta meg. Az 1922 és 1945 között felosztott és újrafelosztott, csehesítésnek, germanizálásnak, polonizálásnak, kényszermigrációnak, kitelepítésnek és megsemmisítésnek kitett Felső-Szilézia jól szemlélteti a nemzetépítési projektek és a kívülről erőltetett nemzetépítési narratívák korlátait.
Ez a könyv a felső-sziléziai nemzetiségi kérdésekkel kapcsolatos számos témát vizsgál, széles körű új kutatások eredményeit ismertetve. Rávilágít az Európa homogén nemzetállamokká formálására irányuló kísérletek középpontjában rejlő hibákra, és összehasonlítja Felső-Szilézia sorsát számos más európai régióval, ahol hasonló problémák merültek fel.”.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)