Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 10 olvasói szavazat alapján történt.
The Handbook of International Higher Education
Az AIEA-val közösen publikálva
A nemzetközi felsőoktatás a kézikönyv első kiadásának megjelenése óta eltelt évtizedben néhány tekintetben drámai módon fejlődött. Az ez idő alatt kialakult új kérdéseket, tendenciákat, gyakorlatokat és kutatási prioritásokat egyes esetekben a nemzetközi felsőoktatás történetének egyik legdinamikusabb és legzavarosabb időszaka alakította át, amelyet a világjárvány, a nacionalizmus újbóli megjelenése, a fejlett gazdaságok és a globális dél közötti hatalmi egyenlőtlenségek, valamint a határokon belüli és a határokon átnyúló faji egyenlőtlenségek felismerése idézett elő.
Ez az új kiadás a nemzetközi oktatás valamennyi aspektusát érintő számtalan változással foglalkozik, minden egyes fejezet a lehető legnagyobb mértékben foglalkozik a jelen valóságával, amelyben íródott, és a jövőre vonatkozó meglátásokkal is szolgál. Az első kiadás számos fejezetének frissítése mellett a könyv túlnyomórészt olyan új fejezeteket is tartalmaz, amelyeket szélesebb és sokszínűbb hátteret képviselő szerzők írtak.
Az első kiadással összhangban az általános üzenet az, hogy a felsőoktatás nemzetközivé válása létfontosságú szerepet játszik egy olyan világban, amely minden eddiginél jobban összekapcsolódik. Felismerve a változó gazdasági, geopolitikai, éghajlati és közegészségügyi kérdéseket, valamint a nemzetközi és kultúrák közötti együttműködés fontosságát a globális problémák kezelése érdekében, ez a kézikönyv modellek, adatok és ötletek átfogó választékát kínálja, hogy új irányokat ösztönözzön a nemzetközi oktatás koncepciójában és gyakorlatában.
Ez a kiadás tükrözi a befogadás, a sokszínűség és a méltányosság körüli mai aggodalmakat, valamint azt, hogy a nemzetközi oktatást hogyan változtatják meg olyan kérdések, mint a dekolonizáció, a tanulási eredményekre való összpontosítás, a hozzáférést és a tanulást és az együttműködést elősegítő digitális eszközök hatása, mint például a virtuális csere, az erőforrásokért folytatott verseny, a kockázat, a mobilitás új mintái, valamint az olyan új modellek, mint a közös programok és képesítések.
Az első kiadáshoz hasonlóan a fejezetek gyakran szándékosan a világ különböző részeiről származó tudósokat és gyakorlati szakembereket párosítanak, és olyan szövegdobozokat tartalmaznak, amelyek konkrét intézményi, nemzeti vagy regionális tapasztalatokat emelnek ki, változatos hangokat és nézőpontokat nyújtva a világ minden tájáról.
Ez az átfogó új kiadás a világ minden tájáról származó ötleteket, koncepciókat, elméleteket és gyakorlati ötleteket kínál azoknak, akik a felsőoktatás három alapvető funkciójának - az oktatás, a kutatás és a társadalom szolgálatának - minőségét kívánják javítani. Alapvető forrás mindazok számára, akik részt vesznek a nemzetközi oktatásban és annak jövőbeli irányának meghatározásában.
Tartalomjegyzék
Az első kiadáshoz hasonló szerkezetet megtartva ez az átdolgozott kézikönyv négy részből áll.
Az első rész öt fejezetet tartalmaz, amelyek a nemzeti, regionális és nemzetközi keretekkel és összefüggésekkel foglalkoznak.
A második fejezet a nemzetközivé válás kulcsfontosságú szempontjaival foglalkozik stratégiai szinten, kitérve a vezetésre, az intézményi stratégiákra, az eredmények értékelésére, a forrásokra és finanszírozásra, a kockázatkezelésre, valamint az intézményi kapcsolatokra és partnerségekre.
A harmadik a nemzetköziesedés alapvető funkcióit írja le, kitérve az interkulturális kompetencia fejlesztésére, a tanterv nemzetköziesedésére, a tanításra és tanulásra, a virtuális cserére, a hallgatói ügyekkel foglalkozó szakemberek munkájának nemzetközi perspektíváira, a hallgatók bevonására, a személyzet és az oktatók bevonására, a kutatás nemzetköziesedésére és végül a közösségek szolgálatáról szóló fejezetre.
