A nevem nem Viola

Olvasói vélemények

Lawrence Matsuda „Ne hívj Violának” című regénye Hanae, egy japán-amerikai nő, családja második világháborús internálásának és az azt követő küzdelmeinek lenyűgöző történetét meséli el, érintve a kultúra, az ellenálló képesség és a rasszizmus hatásait.

A könyvet magával ragadó történetmeséléséért, gazdag jellemfejlődéséért és olyan fontos témák feltárásáért dicsérik, mint a kulturális keveredés, a nehézségekből fakadó erő és a történelmi igazságtalanságok hatása. Az olvasók inspirálónak találják Hanae útját, és értékelik a japán népmesék beépítését.

Néhány olvasó számára kihívást jelenthetnek a trauma és a depresszió témái, és a súlyos témák nem biztos, hogy mindenkit megragadnak. Érzékelhető a mély érzelmi küzdelem, ami bár lebilincselő, egyesek számára mégis nyomasztó lehet.

(4 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

My Name Is Not Viola

Könyv tartalma:

A nevem nem Viola jól példázza, hogy mi történik, amikor a történelmi rasszizmus és a kormányzati politika keresztezi egymást. Hanae Tamura méltatlan körülmények között igyekszik méltóságteljes életet élni. Még akkor is sikerül megtalálnia az egyensúlyt, amikor kétszer is erőszakkal bebörtönözték: egyszer a második világháborús Minidoka, Idaho állambeli koncentrációs táborban, megfelelő eljárás nélkül, másodszor pedig elmebetegként. Élethosszig tartó törekvése, hogy feldolgozza Amerika árulásának hosszú távú következményeit, kötelező olvasmány azoknak, akiknek fontos a szabadság és az igazságosság mindenki számára.

-----.

A második világháborús amerikai koncentrációs táborok történetét már sok szempontból elmesélték, de még soha nem mutatták be ilyen szívszorító intenzitással a visszaszállítás pszichológiai traumáját. Végigkövetjük a fiatal Hanae útját Seattle-ből a háború előtti Hirosimába és vissza, majd együtt szenvedünk (és néha nevetünk) vele a bebörtönzésen és annak kimerítő utóhatásain az 1962-es kubai rakétaválság feszültségével szemben. Az ő élete az amerikai tapasztalat egy tanulságos fejezete.

-Jay Rubin, a A napistenek szerzője és több Haruki Murakami-regény fordítója.

Ez a történet mindannyiunké, akik meg akarjuk tapasztalni a japán amerikai szívverést, ahogyan az kénytelen volt lakni a megalázó és reményvesztett meghívást, hogy elsüllyedjen, és ami hihetetlen, a megalázott szenvedők számára is, hogy elnyeljék a kormányuk csendes megbízatását, hogy megbocsássák, amit velük tettek.

- Tess Gallagher, nemzetközileg ismert költő, szépirodalmi író, filmes munkatárs (Birdman, Short Cuts) és a IS, IS NOT, versek Amerikából és Írországból című kötet szerzője.

Larry Matsuda merész regénye az édesanyja lelkébe hatol, aki átéli azokat a traumákat, amelyeket a huszadik század a seattle-i japán közösségre mért. Érzékletes nyelvezettel és élénk, néha már-már hallucinációba hajló képekkel éljük át az ő világát a régi Japantownban töltött kislánykorától kezdve a háború előtti Hirosimán és a minidokai koncentrációs táboron át egészen az elmegyógyintézet menedékéig, ahol néhány igen valószínűtlen barát segítségével visszaszerzi az életét az öngyilkosság széléről. Ez a varázslatos és életigenlő könyv gyönyörű adalék az Amerikában élő japánok epikus történetéhez.

- John Gordon Hill, filmrendező.