Értékelés:
A Nicholas Campion által írt „Az asztrológia hajnala” című könyv az asztrológia kultúrtörténetét mutatja be, nyomon követve annak fejlődését a különböző ősi civilizációkban. A könyv vegyes kritikákat kapott, sokan dicsérik részletes megközelítését és olvasmányosságát, míg mások a könyv szervezését, tényszerűségét és szerkesztői minőségét kritizálják.
Előnyök:⬤ Gyönyörűen megírt és lebilincselő történetmesélés, amely izgalmassá teszi a történelmet.
⬤ Átfogó kulturális kontextus az asztrológia számára az ősi társadalmakon belül.
⬤ Gazdag és mélyreható tartalom, amely még az asztrológiában járatlanok számára is hozzáférhető.
⬤ Mindenkinek erősen ajánlott, akit érdekel az asztrológia vagy annak történelmi jelentősége.
⬤ Néhány olvasó szerint a könyv rosszul szervezett és nehezen követhető.
⬤ Ténybeli pontatlanságok és történelmi értelmezések, különösen az ókori Egyiptomra vonatkozó részletekben.
⬤ Kritika a szerkesztéssel és a nyelvtani szerkezettel kapcsolatban, ami zavart okoz.
⬤ Nem egy hagyományos asztrológiatörténet, mivel inkább a kulturális szempontokra, mint a technikai fejlődésre összpontosít.
(12 olvasói vélemény alapján)
A History of Western Astrology Volume I
Ez az első átfogó vizsgálat az asztrológia eredetéről, és a mai nyugati világ népszerű kultúrájának egyik fő jellemzőjének alapjait vizsgálja, amely az ókori világból ered.
Campion feltárja az asztrológia és a vallás, a mágia és a tudomány kapcsolatát, és megvizsgálja az asztrológia felhasználását a politikában és a művészetekben. A vallás eredetének a napimádatból eredő elméleteitől kezdve átfogja a Kr.
e. 30 000 körül kialakult első paleolitikus holdszámlálóktól a klasszikus világ végéig és a kereszténység felemelkedéséig terjedő időszakot. Campion megkérdőjelezi azt az elképzelést, hogy az asztrológiát a görögök találták volna fel, és felteszi a kérdést, hogy vajon az asztrológia eredete a közel-keleti vallásban rejlik-e, vagy pedig a Nyugatra irányuló dekadens keleti importnak tekinthető.
Megvizsgálja a csillagok tiszteletének bizonyítékait a neolitikus kultúrában, a mezopotámiai asztrális jóslásban, az egyiptomi csillagvallásban, és megvizsgálja az asztrológiához és az égi próféciákhoz való hozzáállást a Bibliában. Olyan tárgyi leletekkel foglalkozik, mint a titokzatos, 15 000 éves "Lauselle-i Vénusz", a piramisok tájolásának okaival, a Stonehenge-ről mint szent csillagvizsgálóról szóló legújabb elméletekkel, a lélek csillagokba való felemelkedéséről szóló görög elméletekkel és azzal, hogy Néró római császár az asztrológiát használta riválisai üldözésére.
