A Paradicsom ezen oldalán

Olvasói vélemények

A „This Side of Paradise” felhasználói értékelései kiemelik a mély témákat, a gyönyörű prózát és a hiteles karakterfejlődést, de rámutatnak a formázással, a főhősnő ellenszenvességével és a könyv tempójával kapcsolatos problémákra is. A vélemények széles skálán mozognak, sokan dicsérik Fitzgerald zsenialitását, míg mások a korai írói stílusát és a könyv kohézióját kritizálják.

⬤ Gyönyörű és költői próza, amely az olvasó érzékeit megragadja.
⬤ A kiábrándulás, az identitás és az értelemkeresés mély és átélhető témái.
⬤ Gazdag jellemfejlődés, különösen Amory Blaine esetében.
⬤ Betekintést nyújt az „elveszett nemzedékbe” és társadalmi kérdésekre reflektál.
⬤ Sok olvasó rendkívül élvezetesnek találja, és klasszikusnak ajánlja.

⬤ A könyv formázásával és minőségével kapcsolatos problémák bizonyos kiadásokban.
⬤ Néhány olvasó szerint Amory Blaine ellenszenves és önimádó karakter.
⬤ A tempó és a szerkezet néha kuszának vagy egyenetlennek tűnik.
⬤ Egyes kritikák szerint a könyv kevésbé csiszolt munka Fitzgerald későbbi műveihez, például A nagy Gatsbyhez képest.
⬤ Az időnként unalmas párbeszédek elriaszthatják a modern olvasókat.

(540 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

This Side of Paradise

Könyv tartalma:

Termékleírás This Side of Paradise (1920) F. Scott Fitzgerald regénye. A This Side of Paradise (A Paradicsom ezen oldalán) Fitzgerald pályafutásának legelején, az amerikai regényirodalom vezető írójaként megjelent regény átütő kritikai és kereskedelmi sikert aratott, és lehetővé tette számára, hogy feleségül vegye fiatal szerelmét, Zelda Sayre-t. A regény félig önéletrajzi ihletésű tanulmány a fiatalkori ambíciókról, a kiábrándult szerelemről és a háború által megsebzett nemzedékről. Amory Blaine egy középnyugati fiatalember, nagy ambíciókkal és fókuszálatlan tehetséggel. A Princeton Egyetemre jár, ahol diákként és íróként is kitűnik, miközben romantikus levelezést folytat Isabelle Borgéval, egy fiatalkori lánnyal. A lány Princetonba érkezését nagyon várva Blaine még egyszer utoljára találkozik vele az egyetemi bálon, ahol rájön, hogy az egykori közös szerelmük mára elveszett. Blaine kétségbeesetten bevonul a hadseregbe, és a tengerentúlra küldik, hogy harcoljon az első világháborúban. Amikor visszatér, szövegírói állást vállal egy New York-i reklámügynökségnél, beleszeret a gyönyörű, debütáló Rosalind Connage-ba, és hamarosan azon kapja magát, hogy önbizalomhiányba és irányíthatatlanná válik. A Paradicsom ezen oldala tragikus történet egy fiatalemberben rejlő, kiaknázatlan lehetőségekről, aki hajlandó szembeszállni a világgal anélkül, hogy valaha is önmagába nézne. Megjelenésekor Fitzgerald debütálása a huszadik századi Amerika egyik legkiválóbb szépírójaként ígéretes karrier kezdetét jelentette.

F. Scott Fitzgerald This Side of Paradise című művének új kiadása gyönyörűen megtervezett borítóval és professzionális gépelt kézirattal az amerikai irodalom klasszikus műve, a modern olvasók számára újragondolva. A hátsó borítóról Egy fiatal középnyugati lakos keletre utazik, hogy a Princeton Egyetemre járjon, ahol diákként és íróként is ígéretesnek mutatkozik. Amory Blaine szerelmes Isabelle Borgéba, és a hozzá írott levelek és versek írásával csiszolja mesterségét. Amikor a kiábrándulás eléri, elhagyja Princetont, hogy harcoljon az első világháborúban. A Paradicsom ezen oldalán című regényt F. Scott Fitzgerald írta. A szerzőről F. Scott Fitzgerald (1896-1940) amerikai regényíró, esszéista és novellaíró volt. A minnesotai St. Paulban született Edward és Mary Fitzgerald gyermekeként, Buffalóban nőtt fel középosztálybeli katolikus családban. Fitzgerald már fiatalon kitűnt az iskolában, és aktív és kíváncsi diákként ismerték, elsősorban az irodalom terén. 1908-ban a család visszatért St. Paulba, ahol Fitzgerald 13 éves korában publikálta első szépirodalmi művét, egy detektívtörténetet. Középiskolai tanulmányait a New Jersey-i Newman Schoolban fejezte be, mielőtt beiratkozott a Princeton Egyetemre. 1917-ben, egy rosszul sikerült kapcsolat után és a tanulmányi hajlandóságában megingva Fitzgerald otthagyta a Princeton egyetemet, hogy belépjen a hadseregbe. Alabamában állomásozott, ahol kapcsolatba került Zelda Sayre-ral, egy montgomery-i társasági nővel.

1919-ben New Yorkba költözött, ahol írói karrierje beindításáért küzdött. Első regénye, a This Side of Paradise (1920) átütő sikert aratott, Fitzgeraldnak fenntartható jövedelmet biztosított, és lehetővé tette számára, hogy feleségül vegye Zeldát. Lánya, Scottie 1921-es születése után Fitzgerald kiadta második regényét, a The Beautiful and the Damned (1922) címűt, valamint a Tales of the Jazz Age (1922) című novelláskötetet. A New York-i társasági és irodalmi életben egyre növekvő hírneve egybeesett az alkoholizmussal folytatott növekvő küzdelemmel és Zelda mentális egészségének romlásával. Ennek ellenére Fitzgeraldnak sikerült befejeznie A nagy Gatsby (1925) című remekművét, amely az amerikai társadalom szívében zajló korrupció és hanyatlás elszomorító portréja. Miután néhány évig Franciaországban, Olaszországban élt, az évtized végén Fitzgerald írói hírneve hanyatlásnak indult, és arra kényszerült, hogy Hollywoodba költözzön, ahol forgatókönyvíróként keresett munkát. Ezekben az utolsó években felerősödött alkoholizmusa, ami súlyos szívproblémákhoz és végül 44 éves korában bekövetkezett halálához vezetett. Ekkorra már gyakorlatilag elfelejtették