A periféria

Olvasói vélemények

William Gibson „A periféria” című regényéről írt kritikák ellentétes nézőpontból mutatják be a regény összetettségét, témáit és jellemfejlődését. Míg egyes olvasók értékelik a bonyolult, két idősíkot összekapcsoló elbeszélést, mások szerint a könyv sűrű és néha nehezen követhető. Összességében a könyvet lebilincselőnek és elgondolkodtatónak ismerik el, sok olvasó különösen Gibson prózáját és történetvezetését dicséri.

⬤ Érdekfeszítő, két idősíkban játszódó elbeszélés: A könyv két jövőt sző, amelyek lehetővé teszik az olvasók számára, hogy különböző társadalmi struktúrákat fedezzenek fel.
⬤ Magával ragadó és elgondolkodtató témák: Az olvasók megjegyzik, hogy Gibson a technológia és a társadalmi változások hatásainak feltárása lenyűgöző és releváns.
⬤ Erős próza: Számos kritika dicséri Gibson élénk és tömör írói stílusát, ami fokozza az olvasás élményét.
⬤ Kielégítő befejezés: A kezdeti nehézségek ellenére sokan jutalmazónak találták a feloldást.

⬤ Sűrűség és összetettség: Több olvasó megjegyezte, hogy az első száz oldal a bonyolult terminológia és a cselekmény megértésének kihívása miatt nehézkes.
⬤ Karakterfejlődési problémák: Néhány kritikus úgy érezte, hogy a karakterek gyengén kidolgozottak vagy nem emlékezetesek.
⬤ Tempó és szerkezet: Néhány kritikus megemlíti, hogy a befejezést antiklimatikusnak vagy megoldatlannak érezte, és elvarratlan szálak maradtak.
⬤ Nem kezdőbarát: A könyv a Gibson stílusát nem ismerők számára talán túlterhelőnek tűnik.

(1324 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Peripheral

Könyv tartalma:

A New York Times bestsellerszerzője, a Neuromancer és az Agency szerzője egy gyors tempójú sci-fi thrillert mutat be, amely félelmetes pillantást vet a jövőbe.

NE HAGYJA KI AZ ÚJ SOROZATOT - MOSTANTÓL KIZÁRÓLAG A PRIME VIDEÓN!

Flynne Fisher egy vidéki úton él, egy olyan vidéki Amerikában, ahol kevés a munkahely, hacsak nem számít az illegális kábítószer-előállítás, amit igyekszik elkerülni. A bátyja, Burton a Veteránhivatal pénzéből él, a tengerészgyalogság elit Haptic Recon egységében elszenvedett idegkárosodás miatt. Flynne azzal keresi meg, amit tud, hogy a helyi 3D nyomtatóműhelyben szerel össze termékeket. Egy online játékban harci felderítőként többet keresett, egy gazdag embernek játszott, de a lövöldözős játékokat el kellett engednie.

Wilf Netherton Londonban él, hetvenegynéhány évvel később, a lassú apokalipszis évtizedeinek túlsó oldalán. A dolgok most elég jól mennek, a rendelkezők számára, és nem sokan maradtak a nem rendelkezők közül. Wilf, a nagymenő publicista és híresség-követő, romantikus különcnek képzeli magát egy olyan társadalomban, ahol a múltba való belenyúlás csak egy újabb hobbi.

Burton az interneten dolgozik, titokban biztonsági munkákat végez egy játék prototípusában, egy virtuális világban, amely halványan hasonlít Londonra, de sokkal furcsább. Flynne átvette a műszakokat, és megígérte neki, hogy a játék nem egy lövöldözős játék. Mégis, a bűntények, amelyeknek ott szemtanúja lesz, bőven rosszul sülnek el.

Flynne és Wilf hamarosan találkoznak egymással. Az ő világa teljesen, visszavonhatatlanul megváltozik, Wilf világa pedig, minden dekadenciája és hatalma ellenére, megtanulja, hogy néhány ilyen harmadik világbeli típus a múltból is tud vagány lenni.