A Plútón túl: A Naprendszer külső határainak felfedezése

Olvasói vélemények

A könyv részletesen bemutatja a Kuiper-öv objektumainak (KBO-k) keresését és a Neptunuszon túli csillagászok munkáját, reális képet nyújtva kihívásaikról és felfedezéseikről. Feltárja a korai elméleti tanulmányokat, a jelentős eredményeket és e távoli objektumok jellemzését.

Az írás világos és közérthető, így az összetett témákat is hozzáférhetővé teszi, különösen a csillagászat iránt komolyan érdeklődő olvasók számára. A könyv lenyűgöző betekintést nyújt a csillagászok fáradságos folyamataiba és kihívásaiba. Értékes forrás a terület legújabb eredményeinek megértéséhez, és jó egyensúlyt kínál a történelmi kontextus és a tudományos magyarázat között.

A könyv elavult, mivel 2001-ben jelent meg, és nem feltétlenül tartalmazza a legújabb felfedezéseket és elméleteket, különösen a Plútó osztályozását illetően. Egyes olvasók lassúnak vagy túl bonyolultnak találhatják a részletes tartalmat, ha csak marginálisan érdeklődnek a csillagászat iránt. Ezenkívül hiányoznak belőle az ábrák, amelyek javíthatnák a Kuiper-öv méretarányainak és más fogalmak megértését.

(8 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Beyond Pluto: Exploring the Outer Limits of the Solar System

Könyv tartalma:

Pontosan mi van a Plútón túl? Miért nőtt meg a Naprendszer mérete az elmúlt tíz évben több mint kétszeresére? Csaknem két évszázad óta először találtak egy teljesen új bolygópopulációt, amely magyarázatot adhat erre a két kérdésre. A kisbolygóknak ez az újonnan felfedezett birodalma, amelyet most Kuiper-övként ismerünk, újragondolta a Naprendszer kialakulásának megértését, és végre ontológiai magyarázatot adott a rejtélyes külső Plútó bolygóra.

A Beyond Pluto annak lenyűgöző története, hogy elméleti fizikusok egy csoportja hogyan döntött úgy, hogy a Plútón túl ismeretlen égitestek populációjának kell lennie, és hogyan indult el csillagászok egy kis csoportja, hogy megtalálja őket. Az elismert tudós, John K. Davies elmeséli, hogyan jósolták meg ezeknek a bolygótesteknek a létezését, hogyan fedezték fel őket végül, és hogyan kapta a Plútó a nevét.

Davies emellett életrajzokat közöl azokról a csillagászokról, akik felfedezték ezeket az új világokat, és információkat ad az általuk használt távcsövekről. John K.

Davies a hawaii Mauna Kea szunnyadó vulkán tetején található brit infravörös teleszkóp (UKIRT) támogató tudósa. Kémiából és csillagászatból doktorált, hat üstököst fedezett fel, miközben az Egyesült Királyságban, a Leicester Egyetemen tanított, és tagja volt a skóciai Edinburgh-i Királyi Obszervatórium ISO-CAM csapatának.

Olyan folyóiratokban publikált, mint az Astronomy, a New Scientist, a Sky & Telescope és a Space. A csillagászathoz való számos hozzájárulása elismeréseként 2000-ben egy kis fő aszteroidaövezetet neveztek el Johndaviesnek.