Értékelés:
A könyv mélyrehatóan feltárja a sátánista szektákat és a szexuális erkölcsökre gyakorolt hatásukat, de a bonyolult elbeszélés és a számos név elvonhatja az olvasó figyelmét.
Előnyök:Mély és lenyűgöző betekintést nyújt a témába, alkalmas tudományos tanulmányok és kutatási célokra.
Hátrányok:Hiányzik a lebilincselő elbeszélés, a túlságosan bonyolult nevek összezavarhatják az olvasót, és megnehezíthetik a lekötöttséget.
(2 olvasói vélemény alapján)
The Secret History of the Hell-Fire Clubs: From Rabelais and John Dee to Anton Lavey and Timothy Leary
A 18. századi és későbbi botrányos Pokoli Tűz Klubok eredetének, hatásainak és örökségének feltárása.
- Feltárja a klubok eredetét Rabelais művében és John Dee mágikus gyakorlatában, valamint azt, hogy mottójuk, a "Tégy, amit akarsz" hogyan hatott mélyen Aleister Crowley-ra.
- Feltárja a szabadság és a szabadosság kereszteződését ezekben a klubokban, amelyek hatással voltak mind az amerikai, mind a francia forradalomra.
- Vizsgálja számos Pokoli Tűz Klub kicsapongó tevékenységét és híres tagjait, köztük Sir Francis Dashwood medmenhami szerzeteseit.
Ha megemlítjük a Pokoli Tűz Klubokat, a falusi leányok között garázdálkodó arisztokrata gereblyék képét idézzük fel. Ami igaz, de nem a teljes igazság. A felsőbb osztálybeli angolok e klubjainak tevékenységei nemcsak a kicsapongás, hanem az istenkáromlás, a rituálék, a kvázi mágikus törekvések és a politikai intrikák körül is forgott.
Geoffrey Ashe e hírhedt klubok történetét ismerteti, és feltárja, hogy eredetük Fran ois Rabelais munkásságára és John Dee tevékenységére vezethető vissza. Bemutatja, hogy a Pokoli Tűz Klubok "Tégy, amit akarsz" filozófiája - amely Aleister Crowley híres mottója is volt - és közösségi sablonja közvetlenül Rabelais-től származott. A szerző megvizsgálja a legelső Pokoltűz Klubot, amelyet Fülöp, Wharton hercege alapított 1720-ban, majd a Dilettánsok Társaságát, egy 1732-ben alakult testvériséget. Ashe megvizsgálja Sir Francis Dashwood, a Dilettanti Társaság alapító tagjának, valamint a botrányos Medmenham-i Permisszív Társaságnak, más néven a Medmenham-i szerzeteseknek az életét, utazásait és hatásait. Emellett feltárja a mozgalom által Anglia-, Skócia- és Írország-szerte inspirált más pokoli klubokat is, köztük az erőszakra hajlamos Mohockokat és az Appalling Clubot. Bemutatja, hogy a kor számos illusztris személyisége tagja volt ezeknek a társaságoknak, például Lord Byron. Azt a pletykát is megvizsgálja, hogy Benjamin Franklin is tag volt, amely állítást sem megerősíteni, sem cáfolni nem lehet.
A mozgalmat tápláló politikai és mágikus eszméket feltárva a szerző bemutatja, hogy a szabadság és a libertinizmus kereszteződése a Pokoli Tűz Klubokban hogyan befolyásolta az amerikai és a francia forradalmat, valamint a hatvanas évek hippi mozgalmát, az Anton LaVey által alapított Sátán Egyházát és a Pokol Angyalai nevű motoros klubot. A Pokoli Tűz Klubok öröksége továbbra is hatással van a társadalomra, az elitnek és a kívülállóknak egyaránt arra intve, hogy dobják félre a társadalmi normákat, és "tedd, amit akarsz".
