A politikai gazdaságtan alapelvei

Olvasói vélemények

A könyv John Stuart Millnek tulajdonított fontos közgazdasági gondolatokat mutat be, és egyes kritikusok dicsérik annak jelentőségét és meglátásait. Ugyanakkor vannak panaszok a rövidített változatra, a könyv egyes részeinek fárasztó voltára, valamint a szerzőséggel és az elrendezéssel kapcsolatos aggályokra.

A könyvet nagyon is helyénvalónak tartják, olyan józan, együttérző és racionális gazdasági gondolatokat tartalmaz, amelyeket ma is felül kellene vizsgálni. Érdekes válaszokat ad alapvető gazdasági problémákra, és foglalkozik a korszak főbb gazdasági elméleteivel.

A könyv rövidített, és ezt nem közölték egyértelműen a vásárlókkal. Egyes részek unalmasnak minősülnek, és egy olyan kiadáson alapul, amelyből fontos átdolgozások maradhatnak ki. Emellett az elrendezésével és olvashatóságával kapcsolatban is vannak aggályok.

(5 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Principles of Political Economy

Könyv tartalma:

John Stuart Mill A politikai gazdaságtan alapelvei (1848) több mint egy generáción át a közgazdaságtan standard tankönyve volt, amely valójában legalább annyira elődei gondolatainak szintézise, mint amennyire eredeti gazdasági értekezés volt. A David Ricardo munkássága által erősen befolyásolt, valamint Adam Smith és Thomas Malthus gondolatait is átvevő Mill szisztematikusan bemutatta, hogyan lehet a fontos közgazdasági fogalmakat a valós helyzetekben alkalmazni.

A realizmusra helyezett hangsúlyt, Mill így kiemelte a közgazdaságtant az absztrakt birodalomból, és egyenesen a társadalom kontextusába helyezte. Például meggyőzően érvelt amellett, hogy a bérek, a bérleti díjak és a profit nem feltétlenül a társadalomtól független, megváltoztathatatlan törvények kifejeződései. Sokkal inkább a társadalmi intézmények eredményei, és mint ilyenek, megváltoztathatók, ha a társadalom tagjai a hagyományos intézményi szokásokkal szakítanak.

Utilitarista társadalomfilozófiáját tükrözve Mill azt sugallta, hogy a társadalmi javulás mindig lehetséges. Ezért javasolta a tisztán laissez faire rendszer módosítását, a kereskedelmi protekcionizmust és a munkavállalók munkaidejének szabályozását támogatta a hazai ipar és a munkavállalók jóléte érdekében.

Ilyen vonásaiban a szocializmus felé való hajlamot mutatott. E hatalmas művének célját összefoglalva Mill később önéletrajzában (1873) azt mondta, hogy "a cselekvés legnagyobb egyéni szabadságát szeretné egyesíteni a világ nyersanyagainak közös tulajdonjogával, és azzal, hogy mindenki egyenlő mértékben részesüljön a közös munka hasznából".

A klasszikus közgazdaságtan e mérföldkőnek számító műve mindazok számára, akik érdeklődnek a gazdaságtörténet vagy az eszmetörténet iránt, izgalmas és sok tekintetben még mindig nagyon aktuális olvasmány.