Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv világosan elemzi az emberiség jelenlegi spirituális válságát, és a spiritualitás új értelmezése mellett száll síkra, amely a vallási és nem vallási nézőpontokat egyaránt magában foglalja. Tacey hangsúlyozza a valódi belső munka és az élet és a létezés holisztikus megközelítésének szükségességét, arra bátorítva az olvasókat, hogy foglalkozzanak a lélek sötétebb aspektusaival, miközben mind személyes, mind kollektív kontextusban értelmes változásra törekszenek.
Előnyök:⬤ Világosan megfogalmazza a jelenlegi spirituális válságot.
⬤ Vallási és nem vallási nézőpontokat egyaránt tartalmaz.
⬤ Az élet és a spiritualitás holisztikus szemléletét nyújtja.
⬤ Felismeri a mély belső munka és a lélek sötét aspektusaival való foglalkozás fontosságát.
⬤ Gyakorlati tanácsokat ad a változások nyitott és reményteljes eligazodáshoz.
Hátrányok:⬤ Egyesek a felfedezést New Age-szerűségként érzékelhetik.
⬤ A belső munka hangsúlyozása kihívásnak vagy fájdalmasnak tűnhet.
⬤ A leegyszerűsített megoldásokat kereső olvasók bonyolultnak találhatják az ajánlásokat.
(2 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Postsecular Sacred: Jung, Soul and Meaning in an Age of Change
Könyv tartalma:
A The Postsecular Sacred: Jung, Soul and Meaning in an Age of Change (A posztszekuláris szakrális: Jung, lélek és jelentés a változás korában) című könyvében David Tacey egyedülálló pszichológiai tanulmányt nyújt be a posztszekulárisról, jungi perspektívát adva a szociológia, a filozófia és a vallástudományok által formált vitához. Ebben az interdiszciplináris vizsgálódásban Tacey a szakrális váratlan visszatérését vizsgálja a nyugati társadalmakban, és azt, hogy a szakrális hogyan változtatja meg az emberiségről és a kultúráról alkotott képünket.
Jung azon meggyőződéséből kiindulva, hogy a psziché soha nem volt világi, Tacey megvizsgálja a spirituális tapasztalatok iránti új vágyat, és bemutatja a tudattalan logikáját, hogy megmagyarázza azt. Tacey amellett érvel, hogy a posztszekuláris lendületet az a tudat táplálja, hogy valami hiányzik, és a szociológusok és filozófusok számára felsejlik a gondolat, hogy ez a tudattalanban lehet eltemetve. Miközben visszatér az ösztön, hogy valami nagyobb dologhoz kapcsolódjunk, Tacey megmutatja, hogy ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy visszafejlődünk a tudomány által elutasított babonákhoz. A könyv az őslakosok spiritualitását annak összefüggésében vizsgálja, hogy a világot nem a múltba való visszatéréssel, hanem az abból való inspirálódással kell újraéleszteni. Fejezetek szólnak az ökopszichológiáról és a kvantumfizikáról, és Ausztrália példáján keresztül a könyv a világi társadalmaknak a posztszekulárissá válással szembeni ellenállását is vizsgálja. A posztszekularizmust jungi perspektívából megközelítve Tacey amellett érvel, hogy Istent a kornak megfelelő módon kell megértenünk, nem pedig az istenség archaikus, elutasított képeihez kell visszatérnünk. A szakrális a terrorizmus korában tér vissza, és ez nem nélkülözi a spiritualitás "robbanásszerű" hatását korunkban.
Az innovatív és a mai világunk szempontjából is releváns kötet a jungiánus tanulmányok, az antropológia, az őslakos tanulmányok, a filozófia, a vallástudomány és a szociológia tudósai és kutatói számára is nagy érdeklődésre tarthat számot, mivel transzdiszciplináris jellegű. Az analitikus pszichológusok, jungi analitikusok és pszichoterapeuták számára is hasznos forrás lehet.
