A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme

Olvasói vélemények

A „The Protestant Ethic and the Spirit of Capitalism” (A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme) című könyvről szóló kritikák kiemelik, hogy Weber nagyra értékeli a protestantizmus és a kapitalizmus közötti kapcsolatokat. Ugyanakkor sok kritikus csalódottságát fejezi ki az egyes kiadások minősége és megjelenése miatt, különösen a rosszul előállított vagy hamisított kiadások miatt. Az alapvető tartalmat nagyrészt dicsérik, de a fizikai megjelenítés sokak számára csökkenti az olvasás élményét.

⬤ A protestantizmust a kapitalizmus kialakulásával összekötő éleslátó elemzés
⬤ Hozzáférhető és elgondolkodtató tartalom
⬤ Fontos a szociológia és a közgazdaságtan megértéséhez
⬤ A Kindle verzió jól használható
⬤ Azonnali hatás a szervezett vallásról és a gazdaságról való gondolkodásra.

⬤ Gyenge minőségű kiadások gépelési hibákkal, hiányzó szavakkal és formázási problémákkal
⬤ A hamisított verziók csalódást okoznak a vásárlóknak
⬤ Weber írásmódjának nehézkessége a témában járatlan olvasók számára
⬤ Navigációs problémák bizonyos Kindle verziókban
⬤ A kiadások következetlen tulajdonságai zavart okoznak a tudományos környezetben.

(136 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Protestant Ethic and the Spirit of Capitalism

Könyv tartalma:

2010 Az 1930-as első angol kiadás újranyomása. Weber könyvét, amelyet a gazdaságszociológia és általában a szociológia egyik alapművének tartanak, Talcott Parsons fordította le először angolra, és 1930-ban jelent meg.

Ezt az 1930-as kiadást nyomtatjuk újra. Weber úgy vélte, hogy a kapitalizmus Észak-Európában akkor alakult ki, amikor a protestáns (különösen a kálvinista) etika nagyszámú embert befolyásolt arra, hogy a világi világban dolgozzanak, saját vállalkozásokat fejlesszenek, kereskedelmet folytassanak és vagyont halmozzanak fel befektetési céllal. Más szóval, a protestáns etika egy olyan tervezetlen és koordinálatlan tömeges cselekvés mögött álló erő volt, amely befolyásolta a kapitalizmus fejlődését.

Ezt az elképzelést „Weber-tézisnek” is nevezik. Weber azonban elutasította a determinisztikus megközelítéseket, és a protestáns etikát csupán egynek mutatta be a kapitalista modernitás felé vezető „választási affinitások” közül.

Weber protestáns munkaetika kifejezése igen széles körben ismertté vált. A mű jelentős mértékben kapcsolódik ahhoz a kulturális „racionalizációhoz” és az úgynevezett „kiábránduláshoz”, amelyet Weber a modern Nyugathoz társított.