Értékelés:
A könyv a keresztény teológiával kapcsolatos késő középkori gondolkodást vizsgálja, négy fő témakörben vizsgálva a rómaiak melletti és a rómaiak ellenes nézőpontokat: Az ember örökkévaló eleve elrendelése, az egyház és az exegézis. Bemutat különböző történeti írásokat, amelyek hozzájárultak a reformációhoz vezető teológiai vitákhoz. Bár a vitákat akkor és most is relevánsnak tartják, az írások stílusáról és egyes érvek bonyolultságáról az olvasók véleménye eltérően alakult.
Előnyök:⬤ Különböző nézőpontok a teológiai kérdésekről, széleskörű perspektívát nyújtva a vitatott témákról.
⬤ A ma is aktuális történelmi viták lebilincselő feltárása.
⬤ Alapos érveket tartalmaz, amelyek mind a Róma-párti, mind a Róma-ellenes álláspontokat védik, hozzájárulva a kiegyensúlyozott megértéshez.
⬤ Neves teológusok, például Brevicoxa János, Jan Hus és mások jól kutatott írásai, amelyek mély betekintést nyújtanak a középkori kereszténységbe.
⬤ Néhány olvasó nehézkesnek és nehezen érthetőnek találta az írásmódot és egyes részek, például Jan Hus munkásságának összetettségét.
⬤ A könyvet Dr. Oberman korábbi, Luther Mártonról szóló munkáihoz képest kevésbé lebilincselőnek találták, ami egyes olvasók számára kevésbé érdekessé tette.
⬤ A viták, bár mélyrehatóak, ismétlődőnek vagy túlságosan akadémikusnak tűnhetnek azok számára, akik egyszerű teológiai vitákat keresnek.
(1 olvasói vélemény alapján)
Forerunners of the Reformation: The Shape of Late Medieval Thought
Oberman magisztrális munkája a késő középkori keresztény gondolkodásról szóló vitát a szakemberek magántanulmányaiból az általánosabb használat és megértés felé tereli, és megmagyarázza a korszak eszméinek jelentőségét. Bár ez a „késő középkori olvasókönyv” nem meríti ki a magas középkor és a reformáció kora közötti időszak gazdagságát, az olvasót megismerteti az olyan fontos témák aspektusaival, mint a konciliarizmus, a kurializmus, a miszticizmus, a skolasztika, a Devotio Moderna lelkisége és a reneszánsz humanizmus hatása.
Az Előfutárok témája abból a megfontolásból nőtt ki, hogy a múlt konfesszionális olvasatának jogos elutasítását a középkor és a reformáció korszakának hasonlóan történelmietlen szétválasztása követte. A XIV.
és XV. század megismerése nélkül a modern gondolkodás középkori alapjai hiányosak, hiszen a reformáció és az ellenreformáció mintha „a semmiből” keletkezne.
