A reformált ismeretelmélet taylorizálása: Charles Taylor, Alvin Plantinga és a keresztény hit de jure kihívása

Olvasói vélemények

Deane-Peter Baker könyve a református ismeretelméletet és Charles Taylor erkölcsi fenomenológiáját ötvözi, hogy a teizmussal szembeni de jure ellenvetéssel foglalkozzon, és a keresztény hit racionalitása mellett érveljen. A könyv neves filozófusok munkáit vizsgálja, és új érvet javasol a keresztény teizmus mellett, áthidalva a különböző filozófiai hagyományok közötti szakadékokat.

A könyv kiváló áttekintést nyújt a református ismeretelméletről, sikeresen hidat képez az analitikus és a kontinentális filozófia között, és meggyőzően ötvözi Taylor és Plantinga gondolatait. A könyv a széles közönség számára is hozzáférhető, miközben megőrzi a tudományos szigorúságot, így alkalmas mind a hallgatók, mind a tudósok számára. Baker érvei kreatívak és eredetiek, potenciálisan átformálhatják a keresztény hit körüli vitákat.

Egyes kritikák szerint Wolterstorff és Alston korábbi beszámolói a de jure ellenvetésről elégtelennek minősültek, és aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a nem hívőkben milyen független fellebbezés szükséges ahhoz, hogy a keresztény hit komoly megfontolásra késztessék a keresztény hitet. Emellett Taylor történelmi kontextusra való támaszkodása korlátozhatja érvelésének hatékonyságát, ha attól elszakad.

(3 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Tayloring Reformed Epistemology: Charles Taylor, Alvin Plantinga and the de jure Challenge to Christian Belief

Könyv tartalma:

A közelmúlt filozófiai diskurzusában a vallásfilozófia területén, és különösen az episztemológia és a vallásfilozófia metszéspontjában sokasodtak a munkák.

Az érdeklődés nagy része a "reformált episztemológia" néven ismertté vált irányzat kialakulására összpontosult. A református episztemológusok központi állítása az, hogy az Istenbe vetett hit megfelelően alapvető.

A református episztemológusok által felhozott érvek célja, hogy szembeszálljanak azzal, amit Plantinga a teista hittel szembeni "de jure" ellenvetésnek nevez, vagyis azzal az elképzeléssel, hogy az Istenben való hit valamilyen módon irracionális, az episztemikus kötelesség megszegése, vagy valamilyen más értelemben episztemikusan elfogadhatatlan. Ez az ellenvetés különbözik attól, amit Plantinga "de facto" ellenvetésnek nevez, vagyis attól az ellenvetéstől, hogy az Istenbe vetett hit racionális státuszától függetlenül valójában hamis hit. A református ismeretelmélet elsődleges célja tehát az, hogy megvédje a keresztény hitet a de jure ellenvetéssel szemben, és ezáltal megmutassa, hogy valójában minden a keresztény hit igazságától függ.

Ez a könyv bemutatja, hogy a református ismeretelméleti álláspont és a teizmus melletti érvelés, amelyet a szerző Charles Taylor munkásságából merít, összekapcsolható. Ebben bemutatja, hogy egy ilyen kombináció milyen értékkel gazdagítaná a református episztemológus álláspontját.