A rejtett perspektíva: A katonai beszélgetések 1906-1914

Olvasói vélemények

A kritikákban csodálat és kritika vegyesen jelenik meg a könyvben az első világháborúhoz vezető tényezők feltárása miatt, különös tekintettel a brit kabinet döntéseire és Sir Edward Grey szerepére. Míg egyesek szerint a könyv fontos hozzájárulás a történelmi elszámoltathatóságról és a demokratikus folyamatokról szóló diskurzushoz, mások kritizálják a hosszú idézetek használatát és az új információk hiányát.

⬤ Kritikus beszámolót ad Nagy-Britannia Franciaországgal folytatott, az első világháborút megelőző katonai beszélgetéseiről, hangsúlyozva a demokratikus kabinet elszámoltathatóságának kudarcait.
⬤ Betekintést nyújt a döntéshozatal összetettségébe ebben az időszakban.
⬤ Lenyűgöző elbeszélést nyújt, és fontos hozzájárulásnak tekinthető Nagy-Britannia első világháborúban betöltött szerepének megértéséhez.
⬤ Felveti a releváns modern párhuzamokat, mint például a Chilcot-vizsgálat és a jelenlegi geopolitikai helyzetek.

⬤ Hosszú idézeteket tartalmaz feljegyzésekből, amelyeket egyes olvasók zavarónak és ismétlődőnek találnak.
⬤ Hiányoznak az új információk, az 1960-as évek óta ismert gondolatokat mutatja be.
⬤ Kritizálja, hogy a szerző Sir Edward Grey és a döntéshozatali folyamat bemutatása túlságosan leegyszerűsített és árnyalatlan.
⬤ Egyesek szerint inkább az aktuális politikai kommentárok felé hajlik, mintsem tisztán történelmi beszámoló.

(9 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Hidden Perspective: The Military Conversations 1906-1914

Könyv tartalma:

1905-ben Edward Grey brit külügyminiszter beleegyezett, hogy titokban tárgyaljon francia kollégáival arról, hogy egy német támadás esetén brit expedíciós erőt küldjön Franciaországba.

Sem a parlamentet, sem a kabinet többi tagját nem tájékoztatták. A Rejtett perspektíva visszaviszi az olvasót ezekbe az első világháborút megelőző feszült évekbe, és újrajátssza az 1911 őszén tartott viharos kabinetüléseket, amikor a katonai beszélgetések részletei végül nyilvánosságra kerültek.

David Owen, aki maga is volt külügyminiszter volt, korabeli történelmi dokumentumok segítségével mutatja be, hogy a külügyminisztériumnak az a mögöttes meggyőződése, hogy Nagy-Britanniának erkölcsi kötelessége csapatokat küldeni a kontinensre, hogyan befolyásolta a politikai döntéshozatalt, és hogyan segített azt a benyomást kelteni, hogy a háború elkerülhetetlen. Ha Nagy-Britannia diplomáciai és haditengerészeti stratégiáját ügyesebben kezelték volna ezekben az években, állítja Owen, az első világháború vérengzései talán teljesen megelőzhetők lettek volna.