Contesting Revisionism: China, the United States, and the Transformation of International Order
Honnan tudhatjuk, hogy egy ország, mint például az Egyesült Államok vagy Kína, revizionista, azaz, hogy fel akarja-e borítani a nemzetközi rendet?
Mi motiválja az államokat arra, hogy úgy cselekedjenek, ahogyan cselekednek? A Contesting Revisionism a motiváció egy sajátos fajtájára összpontosít, amely arra késztet egy államot, hogy megkérdőjelezze a nemzetközi rend meglévő normáit, szabályait és intézményeit: a revizionizmusra. A szerzők kritikát fogalmaznak meg a revizionizmusról szóló eddigi diskurzusról, és megvizsgálják a revizionista államok külpolitikai orientációinak eredetét és alakulását a múltban. Továbbá mutatók egész sorát vezetik be a revizionista tendenciák mértékének megkülönböztetésére és összehasonlítására a mai Kína és az Egyesült Államok részéről. Megkérdőjelezik azt a könnyelmű feltételezést, hogy a múltbeli epizódok a jövőben megismétlődnek, és amellett érvelnek, hogy a háborúra és hódításra támaszkodó "kemény" revizionizmus kevésbé életképes és valószínű a mai világban. Ehelyett a "puha" revizionizmus, amely az intézményi változások előmozdítására törekszik, sokkal relevánsabb és valószínűbb. A kortárs kínai-amerikai kapcsolatokra összpontosítva arra a következtetésre jutnak, hogy a hatalomváltás elméletén alapuló jelenlegi diskurzus nagy része problematikus. Egy domináns hatalom nem szükségszerűen elkötelezett a nemzetközi rend védelme mellett, és egy felemelkedő hatalomnak sem mindig van revizionista programja, hogy megkérdőjelezze ezt a rendet.
A nemzetközi rend átalakulása nem feltétlenül követeli meg a hatalomváltást Kína és az USA között, és egy esetleges hatalomváltás sem feltétlenül jelent háborút. A revizionizmus fogalmának elméleti és empirikus kidolgozása után a szerzők egy sor politikai ajánlást fogalmaznak meg a nemzetközi stabilitás fokozására és a kínai-amerikai kapcsolatok feszültségének csökkentésére.
