A rishik bölcsessége: A három upanisad: Mandukya: Iszhavaszja, Kena és Mandukya

Olvasói vélemények

A kritikák kiemelik, hogy a Sri M által írt „A rishik bölcsessége” az upanisadok közérthető és mélyreható feltárása, amelyet egyszerűségéért és mélységéért dicsérnek. A könyvet mind az újonnan érkezőknek, mind a spirituális fogalmakkal ismerkedőknek ajánlják, mivel gyakorlati alkalmazásokat és értelmezéseket kínál az ősi tanításokhoz.

⬤ A könyv könnyen érthető, az összetett fogalmakat is hozzáférhetővé teszi.
⬤ Az olvasók értékelik a szerző világos és magával ragadó írói stílusát.
⬤ Sokan átalakítónak és megvilágosítónak találják a tartalmat, amely mélyebb megértést nyújt a spiritualitásról.
⬤ Értékes forrásnak tartják mind a kezdők, mind a spirituális úton lévők számára.
⬤ A szerző személyes meglátásai és tapasztalatai fokozzák az olvasás élményét.

⬤ Néhány olvasó úgy érzi, hogy az anyag megértéséhez további tanulmányokra vagy útmutatásra van szükség.
⬤ Néhányan kihívást jelenthetnek a filozófiai viták, ha hiányzik a kontextus.
⬤ Vannak olyan személyes tapasztalatokra való utalások, amelyek nem minden olvasónak tetszenek.

(94 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Wisdom of the Rishis: The Three Upanishads: Ishavasya, Kena & Mandukya

Könyv tartalma:

Az Isavasya a tudatosság teljességének mindent átható voltát hirdeti, amelyet itt Ishának, az Úrnak nevezünk, és arra ösztönöz, hogy engedjük el a szűk és énközpontú identitást, amelybe belekerültünk, és örüljünk az Élet végtelen teljességének áramlásában. A Kena szó azt jelenti, hogy ki.

Ez az upanisad a személyazonosságunk kérdésével foglalkozik. Létezik-e különálló én, vagy ez csupán a megismerés teljességének leírására használt kifejezés. Létezik-e egy Én a korlátozott, énközpontú személyazonosságon túl? A Mandukya ugyanezt a gondolatot vizsgálja, de más módon, a tudatállapotokat vizsgálja, amelyeket minden emberi lény megtapasztal, nevezetesen az ébrenléti állapotot, az álomállapotot és a mélyalvási állapotot, és azt tételezi fel, hogy mindezekben az állapotokban van egy közös tapasztaló, egy tanú, akit nem befolyásolnak az állapotok.

Az upanisadok nem foglalkoznak puszta elméletekkel. Közvetlen kérdéseket tesznek fel a gondolkodás forrásával, lényünk lényegével kapcsolatban, és ma is ugyanolyan aktuálisak, mint 2000 évvel ezelőtt.

Az Isavasya a tudat e teljességének mindent átható voltát hirdeti, amelyet itt Ishának, az Úrnak nevezünk, és arra ösztönöz, hogy engedjük el a szűk és énközpontú identitást, amelybe belekerültünk, és örüljünk az Élet végtelen teljességének áramlásában. A Kena szó azt jelenti: Ki. Ez az upanisad a személyazonosságunk kérdésével foglalkozik.

Létezik-e különálló Én, vagy ez csupán a megismerés teljességének leírására használt kifejezés. Létezik-e egy Én a korlátozott, énközpontú személyazonosságon túl? A Mandukya ugyanezt a gondolatot vizsgálja, de más módon, a tudatállapotokat vizsgálva, amelyeket minden emberi lény megtapasztal, nevezetesen az ébrenléti állapotot, az álomállapotot és a mélyalvási állapotot, és azt állítja, hogy mindezen állapotokban van egy közös tapasztaló, egy tanú, akit nem befolyásolnak az állapotok, és aki a tudat teljessége, a Turiya, amelyet a Pranava, OM képvisel.