Olvasói vélemények
Összegzés:Claude Levi-Strauss „A rokonság elemi struktúrái” című műve a rokonság és a kultúra közötti bonyolult kapcsolatot vizsgálja, kiemelve a házasságot mint kulcsfontosságú csere-mechanizmust. Bár a könyv mélyreható betekintést nyújt a rokonság egyetemességébe a különböző kultúrákban, sűrű prózája és összetett elemzése jelentős kihívások elé állíthatja az olvasót.
Előnyök:⬤ Értékes betekintést nyújt a rokonság és a házasság egyetemességébe a különböző kultúrákban.
⬤ Más perspektívát kínál, mivel a leszármazás helyett a „szövetségre” összpontosít.
⬤ Arra ösztönzi az olvasókat, hogy mélyebb igazságokat fedezzenek fel az emberi társadalomról és kultúráról.
⬤ Mélyreható és fontos gondolatokat tár fel azok számára, akiket érdekel a rokonság és annak a társadalomra gyakorolt hatása.
Hátrányok:⬤ Rendkívül sűrű és összetett írásmód, amelyet nehéz lehet követni.
⬤ Hiányzik az olvasói útmutató, ami alapos áttekintés nélkül megnehezíti a fő pontok megértését.
⬤ Az elbeszélői stílus frusztráló lehet, egy detektívtörténethez hasonlít, ahol a következtetések csak a fejezetek végén derülnek ki.
(4 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Elementary Structures of Kinship
Könyv tartalma:
L vi-Strauss professzor első nagy műve, a Les Structures l mentaires de la Parent 1949-es megjelenése óta klasszikus hírnévre tett szert, és a szociálantropológia központi elméleti kérdéseit érintő tudományos viták állandó középpontjába került. A könyv azonban hosszú és sok diák számára nehezen olvasható francia nyelven, ezért érvei még a hivatásos antropológusok körében is nagyrészt a kritikai elemzések révén váltak ismertté. A könyvet 1967-ben átdolgozott francia kiadásban újra kiadták, a szerző új előszavával, és ebben a fordításban ez a szöveg az ő további javításait tartalmazza.
L vi-Strauss szellemi erejét a vérfertőzés örök problémájára fordítja, amelyet a Marcel Mauss által az ajándékról szóló híres elemzésében ( Essai sur le don, 1925) megfogalmazott cserefogalom segítségével világít meg. A csere két elemi módját különbözteti meg, amelyek nemcsak a javak és szolgáltatások hagyományos változatosságát, hanem a nők házasságban történő átadását is szabályozzák: ezek a "korlátozott" és az "általánosított" csere. Néprajzi bizonyítékok tömegével mutatja be, hogy a házassági szokások félelmetes bonyolultsága, amely erkölcsi és jogi eszméket és intézményeket foglal magában (amelyek lényegében önkényesnek tűnnek), hogyan tekinthető a csere helyi és történelmi szabályainak.
Charles L vi-Strauss egyszerű társadalmak széles skáláján követi nyomon ezeket a szabályokat, elsősorban Ausztráliában és Délkelet-Ázsia szárazföldi részén, de Amerikában, Óceániában és a világ más részein is. Ezt az áttekintést kiegészíti a nagy kínai és indiai civilizációkról szóló két hosszabb résszel. A továbbiakban rövidebben tárgyalja az elemi struktúrákból az összetett struktúrákba való átmenetet, különös tekintettel az afrikai társadalmakra, majd a rokonság elveiről, a csere mint a házassági tilalmak egyetemes alapjairól, valamint a nemek közötti hivatalos kapcsolatokról mint a kommunikáció világegyetemének részeiről szóló izgalmas fejezettel zárja.
Bár a mű nagy része technikai jellegű, és a társadalmi szerveződések olyan típusainak részletes elemzéséből áll, amelyekkel a szociálantropológusok lesznek leginkább tisztában, sok olyan elemzést is tartalmaz, amely a pszichológusok, nyelvészek és filozófusok érdeklődésére is számot tarthat, és mindazok számára, akiket érdekel az emberi tevékenység strukturális elemzésének lehetősége és technikája. L vi-Strauss későbbi könyveinek - nevezetesen a Strukturális antropológia, a Tristes Tropiques, a Totemizmus és A vad elme - sikerei után ez az új kiadás, amely megalapozta jelenlegi kiemelkedő hírnevét, további értéket képvisel, mivel további lehetőséget nyújt a század egyik eredeti elméjével való kapcsolatfelvételre.
A fordítást James Harle Bell és John Richard von Sturmer, az ausztráliai New England-i Egyetem munkatársai, valamint Rodney Needham, az Oxfordi Egyetem munkatársa készítette. Dr. Needham az általános szerkesztői feladatokat is ellátta, és új általános tárgymutatóval látta el a művet. Ő L vi-Strauss Le Totemisme aujourd'hui című művének fordítója, valamint a Structure and Sentiment (1962) és számos olyan tanulmány szerzője, amelyek hozzájárultak L vi-Strauss professzor munkásságának elismeréséhez az angol nyelvű világban.
