Értékelés:

A könyv a 19. századi szövetminták és Anne Sykes életének tanulságos feltárását kínálja, összefonva a divattörténetet a társadalmi hálózatokkal. Az olvasók nagyra értékelik a kutatás mélységét, a feltárt lenyűgöző részleteket és a viktoriánus élet egyedülálló perspektíváját. Sokan azonban csalódottságuknak adnak hangot az illusztrációk korlátozott száma és minősége miatt, ami miatt több vizuális tartalomra és jobb elrendezésre vágynak.
Előnyök:⬤ Ragyogó és tanulságos betekintés a 19. századi divatba és személyes történetekbe
⬤ kiváló kutatás és elbeszélő stílus
⬤ lenyűgöző betekintés a textil és a társadalomtörténet kapcsolatába
⬤ egyedülálló ablakot nyújt a viktoriánus nők életébe
⬤ jól dokumentált kutatási folyamat
⬤ magával ragadó történetmesélés.
⬤ Az illusztrációk korlátozott száma és gyenge minősége
⬤ néhány olvasó úgy érzi, hogy az írás száraz vagy olyan, mint egy doktori disszertáció
⬤ a szöveg és az illusztrációk közötti kapcsolat hiánya
⬤ csalódások a szerző textilgyártásról alkotott ismereteivel kapcsolatban
⬤ több történelmi kontextus és illusztráció kívánsága.
(31 olvasói vélemény alapján)
The Dress Diary: Secrets from a Victorian Woman's Wardrobe
*A NEW YORK TIMES BOOK REVIEW EDITOR'S CHOICE*
A viktoriánus élet feltáró és egyedülálló portréja, amelyet egy nő textilalbumának felfedezésén keresztül mesél el.
1838-ban egy fiatal nő az esküvője napján naplót kapott. Különféle ruhadarabokból - némelyik a sajátja volt, másokat a családja és a barátai adományoztak - szövetfoszlányokat gyűjtött össze, és gondosan bejegyezte mindegyiket, így hozva létre életük egyedi feljegyzését. A neve Anne Sykes asszony volt.
Közel kétszáz évvel később a napló Kate Strasdin divattörténész és múzeumi kurátor kezébe került. Strasdin a következő hat évet azzal töltötte, hogy szaktudását felhasználva feltárja az album lapjain rejlő titkokat és a benne szereplő emberek életét. Eredményei figyelemre méltóak. Darabról darabra követi nyomon Anne útját a lancashire-i malmoktól a szingapúri kikötőig, majd a későbbi években követi nyomon Angliába való visszatérését. A ruhadarabok ablakokká válnak a viktoriánus életre: kalózok Borneón, a gyász bonyolult etikettje, mérgező festékek, a Brit Birodalom virágkora, a munkakörülmények miatti lázadások és a brit gyapotipar szörnyű emberi áldozatai. Ez az életírás a hétköznapi embereket ünnepli: nem a hagyományos írott történetek nagyjait, hanem a rejtett alakokat, a mindennapi élet résztvevőit. A mellények, báli ruhák és gyászruhák bizonyítékain keresztül Strasdin az emberi tapasztalatok egészét tárja fel a legintimebb közegben: a ruhákban, amelyeket mi választunk.