Az öltözködési napló: Titkok egy viktoriánus nő ruhatárából

Olvasói vélemények

A könyv egy 19. századi textilalbum mélyreható feltárását nyújtja, feltárja a tulajdonos, Anne Sykes életét, és fényt derít a viktoriánus textiliparra, a társadalmi hálózatokra és a nemi szerepekre. Bár a részletes kutatás és a lebilincselő elbeszélés miatt nagyra értékelik, egyes olvasók csalódottságuknak adnak hangot az illusztrációk hiánya és a szerzőnek a szövetgyártással kapcsolatos technikai ismereteinek hiányosságai miatt.

A könyvet dicsérik a viktoriánus korszakba való briliáns és tanulságos betekintéséért, a részletes kutatásért és a szerző magával ragadó írói stílusáért. Gazdag elbeszélést kínál, amely megvilágítja a 19. századi nők életének és társadalmi összefüggéseinek figyelmen kívül hagyott aspektusait. Az olvasók a történelem és a divat lebilincselő felfedezését találják benne.

A kritikusok az illusztrációk elégtelen számát és rossz minőségét emelik ki, egyesek szerint a könyv inkább egy száraz disszertációra hasonlít. Panaszkodnak arra is, hogy a szerző félreért bizonyos textilipari folyamatokat, és nagyobb formátumot, több vizuális tartalmat kívánnak.

(31 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Dress Diary: Secrets from a Victorian Woman's Wardrobe

Könyv tartalma:

A viktoriánus élet feltáró és egyedülálló portréja, amelyet egy nő textilalbumának felfedezése alapján mesélnek el.

1838-ban egy fiatal nő az esküvője napján naplót kapott. Különféle ruhadarabokból - némelyik a sajátja volt, másokat a családja és a barátai adományoztak - szövetdarabkákat gyűjtött össze, és gondosan bejegyezte mindegyiket, így hozva létre életük egyedi feljegyzését. A neve Anne Sykes asszony volt.

Közel kétszáz évvel később a napló Kate Strasdin divattörténész és múzeumi kurátor kezébe került. Strasdin a következő hat évet azzal töltötte, hogy szaktudását felhasználva feltárja az album lapjain rejlő titkokat és a benne szereplő emberek életét. Eredményei figyelemre méltóak. Darabról darabra követi nyomon Anne útját a lancashire-i malmoktól a szingapúri kikötőig, majd a későbbi években követi nyomon Angliába való visszatérését. A ruhadarabok ablakokká válnak a viktoriánus életre: kalózok Borneón, a gyász bonyolult etikettje, mérgező festékek, a Brit Birodalom virágkora, a munkakörülmények miatti lázadások és a brit gyapotipar szörnyű emberi áldozatai. Ez az életírás a hétköznapi embereket ünnepli: nem a hagyományos írott történetek nagyjait, hanem a rejtett alakokat, a mindennapi élet résztvevőit. A mellények, báli ruhák és gyászruhák bizonyítékain keresztül Strasdin az emberi tapasztalatok egészét tárja fel a legintimebb közegben: a ruhákban, amelyeket mi választunk.