Olvasói vélemények
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 625 olvasói szavazat alapján történt.
Eredeti címe:
The Sheik
Könyv tartalma:
A sejk egy 1919-es regény Edith Maude Hull, a huszadik század eleji angol regényírónő tollából. Ez volt az első regénye a sivatagi környezetben játszódó regénysorozatból, amely a romantikus regényirodalom "sivatagi romantika" műfajának jelentős újjáéledését indította el. Hatalmas bestseller és a legnépszerűbb könyv volt, és ez szolgált alapul az azonos című filmhez, amelynek főszerepét Rudolph Valentino alakította.
A sejk története során mindvégig vitákat váltott ki, bár ezek formája az évek során változott. Megjelenésekor erotikus regénynek tekintették, és a sajtóban különbözőképpen jellemezték: "sokkoló" és "mérgezően pikáns".
Az utóbbi évtizedekben a regényt erősen kritizálták központi cselekményeleme miatt: az az elképzelés, hogy a nemi erőszak szerelemhez, azaz erőszakos csábításhoz vezet. Más kritikák a nemi erőszak központi cselekményéhez szorosan kapcsolódó gondolatokra irányultak: arra, hogy a nők számára a szexuális alávetettség szükséges és természetes állapot; és hogy a nemi erőszakot a házasság felmenti. Sok kritika érte a különböző orientalista és kolonialista elemeket, például azt, hogy az angol nő és egy "bennszülött" közötti vegyes bőrszínű szerelmet elkerülik, és a nemi erőszakot végül azzal igazolják, hogy az erőszaktevőről kiderül, hogy európai, nem pedig arab. Mivel a cselekmény középpontjában egy akaratos nő leigázása áll, A sejket William Shakespeare A cickányszelídítőhöz hasonlították.
A regény kritikáját azonban más írók mérsékelték, akik megjegyezték, hogy a Hull korabeli írónők a már jól bevált orientalista fantasy műfaját használták fel arra, hogy feminista eszméket kezdjenek el terjeszteni elsősorban női olvasóközönségük elé. A nők például főszereplőként jelennek meg a sivatagi románcokban, és konkrétan A sejkben az olvasó a regény nagy részében Diana mint független gondolkodású és dacos nővel van elfoglalva, mielőtt Hull hagyományos módon lezárja a történetet. Ráadásul úgy tűnik, hogy a pár a sivatagban akar élni - ez Hull részéről szakítást jelent a tipikus romantikus regény befejezésével, amely a hősnőt biztonságban látja a brit arisztokrácia városi házaiban és vidéki birtokain.
Az európai nők viszonylagos szabadsága és közel-keleti társaik szolgasága között is erős ellentétek feszülnek:
Az, hogy a nők képesek alávetni magukat a házasélet megalázó intimitásának és korlátok közé szorított létének, gúnyos csodálkozással töltötte el Dianát). Felháborította, hogy visszavonhatatlanul egy olyan férfi akaratához és tetszéséhez kötik magukat, akinek joga van engedelmességet követelni mindenben, ami a házasságot jelenti, és ereje van e követelések érvényesítésére. Egy nyugati nő számára ez elég rossz volt, de a keleti nők számára, akik pusztán rabszolgái voltak az őket birtokló férfiak szenvedélyeinek, akiket nem vettek figyelembe, nem törődtek velük, akiket az állatok szintjére süllyesztettek, már a puszta gondolatától is megremegett.
Bár ez a rész a regény elején jelenik meg, és Diana későbbi, Ahmednek való behódolása nagymértékben negligálja, a női jogokkal kapcsolatos kérdések, amelyeket felvet, a korabeli szüfrazsettek néhány fő témáját tükrözik. (wikipedia.org)
