Értékelés:
Edith Maude Hull A sejk című, 1921-ben megjelent, korszakalkotó romantikus regénye az évek során vegyes kritikákat kapott. A könyvben az elrablás és a romantikus fantázia témája jelenik meg, és a főhősnő, Diana és a sejk, Ahmed bonyolult kapcsolatát tárja fel. Míg egyes olvasók nagyra értékelik a történelmi jelentőségét és irodalmi értékét, mások kritizálják a romantika ábrázolását és a szereplők dinamikáját, ami olyan témákról szóló vitákhoz vezet, mint a Stockholm-szindróma és a bántalmazás.
Előnyök:⬤ Történelmi jelentőségű, mint a műfajt alapvetően befolyásoló romantikus regény.
⬤ Magával ragadó és jól megírt próza, amely leköti az olvasó figyelmét.
⬤ Gazdag jellemfejlődés és összetett kapcsolatok, amelyek több szinten is elemezhetőek.
⬤ Egyedülálló betekintést nyújt a kor társadalmi és szexuális erkölcseibe.
⬤ Ingyenesen elérhető a Kindle-en, így a szélesebb közönség számára is elérhetővé válik.
⬤ Az elrablás és az erőszak témái sértőek lehetnek a modern olvasók számára, és úgy értelmezhetők, mint amelyek az egészségtelen kapcsolatokat népszerűsítik.
⬤ A Diana és Ahmed közötti romantikus dinamika kritikák szerint irreális, és hiányzik belőle a lényegi érzelmi fejlődés.
⬤ Az erőszakos esetek és a férfi főszereplő kegyetlennek ábrázolása zavaró lehet.
⬤ A karakterek viselkedésének leírása rosszul illeszkedik a mai kor érzékenységéhez, beleértve a beleegyezés és a cselekvőképesség kérdéseit.
(160 olvasói vélemény alapján)
The Sheik
A sejk egy 1919-es regény Edith Maude Hull, a huszadik század eleji angol regényírónő tollából. Ez volt az első regénye a sivatagi környezetben játszódó regénysorozatból, amely a romantikus regényirodalom "sivatagi romantika" műfajának jelentős újjáéledését indította el. Hatalmas bestseller és a legnépszerűbb könyv volt, és ez szolgált alapul az azonos című filmhez, amelynek főszerepét Rudolph Valentino alakította.
A sejk története során mindvégig vitákat váltott ki, bár ezek formája az évek során változott. Megjelenésekor erotikus regénynek tekintették, és a sajtóban különbözőképpen jellemezték: "sokkoló" és "mérgezően pikáns".
Az utóbbi évtizedekben a regényt erősen kritizálták központi cselekményeleme miatt: az az elképzelés, hogy a nemi erőszak szerelemhez, azaz erőszakos csábításhoz vezet. Más kritikák a nemi erőszak központi cselekményéhez szorosan kapcsolódó gondolatokra irányultak: arra, hogy a nők számára a szexuális alávetettség szükséges és természetes állapot; és hogy a nemi erőszakot a házasság felmenti. Sok kritika érte a különböző orientalista és kolonialista elemeket, például azt, hogy az angol nő és egy "bennszülött" közötti vegyes bőrszínű szerelmet elkerülik, és a nemi erőszakot végül azzal igazolják, hogy az erőszaktevőről kiderül, hogy európai, nem pedig arab. Mivel a cselekmény középpontjában egy akaratos nő leigázása áll, A sejket William Shakespeare A cickányszelídítőhöz hasonlították.
A regény kritikáját azonban más írók mérsékelték, akik megjegyezték, hogy a Hull korabeli írónők a már jól bevált orientalista fantasy műfaját használták fel arra, hogy feminista eszméket kezdjenek el terjeszteni elsősorban női olvasóközönségük elé. A nők például főszereplőként jelennek meg a sivatagi románcokban, és konkrétan A sejkben az olvasó a regény nagy részében Diana mint független gondolkodású és dacos nővel van elfoglalva, mielőtt Hull hagyományos módon lezárja a történetet. Ráadásul úgy tűnik, hogy a pár a sivatagban akar élni - ez Hull részéről szakítást jelent a tipikus romantikus regény befejezésével, amely a hősnőt biztonságban látja a brit arisztokrácia városi házaiban és vidéki birtokain.
Az európai nők viszonylagos szabadsága és közel-keleti társaik szolgasága között is erős ellentétek feszülnek:
Az, hogy a nők képesek voltak alávetni magukat a házasélet megalázó intimitásának és korlátok közé szorított létének, gúnyos csodálkozással töltötte el Dianát). Felháborította, hogy visszavonhatatlanul egy olyan férfi akaratához és tetszéséhez kötik magukat, akinek joga van engedelmességet követelni mindenben, ami a házasságot jelenti, és ereje van e követelések érvényesítésére. Egy nyugati nő számára ez elég rossz volt, de a keleti nők számára, akik pusztán rabszolgái voltak az őket birtokló férfiak szenvedélyeinek, akiket nem vettek figyelembe, nem törődtek velük, akiket az állatok szintjére süllyesztettek, már a puszta gondolatától is megremegett.
Bár ez a rész a regény elején jelenik meg, és Diana későbbi, Ahmednek való behódolása nagymértékben negligálja, a női jogokkal kapcsolatos kérdések, amelyeket felvet, a korabeli szüfrazsettek néhány fő témáját tükrözik. (wikipedia.org)
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)