Értékelés:
Doris Muscatine könyvéről a kritikák megoszlanak: egyesek dicsérik az olasz kultúra és kulináris élvezetek szemléletes ábrázolását, míg mások kritizálják az írói minőséget más szerzőkkel összehasonlítva.
Előnyök:A könyv szemléletesen idézi fel az olasz helyeket, embereket és ételeket, és tanulságos információkat nyújt az olasz kultúráról, történelemről és kulináris hagyományokról. Az olvasók értékelik az élénk személyiségportrékat, a figyelemre méltó történelmi részleteket és az ízletes, régióra jellemző recepteket, amelyek fokozzák az olvasás élményét.
Hátrányok:Egyes kritikusok szerint az írás sekélyes és rosszul kivitelezett, és kedvezőtlenül hasonlítják más szerzőkhöz, például Peter Mayle-hez. Vannak olyan vélemények, amelyek szerint a könyvből hiányzik a mélység, ami kevésbé értékes olvasmányt tesz belőle.
(3 olvasói vélemény alapján)
Vinegar Of Spilamberto - And Other Italian Adventures with Food, Places and People
1958-ban Doris Muscatine férje, egy középkori tudós, Fulbright-ösztöndíjat kapott, hogy egy évig Olaszországban kutasson. Rómában éltek, és szinte azonnal reménytelenül italofilok lettek.
A Spilamberto ecete az ő élményeik varázslatos története. A házaspár gyakran visszatért, és különböző lakásokban szállt meg - egy velencei házban, egy középkori toronyban Toszkánában és egy Appia Antica-i villában, saját katakombákkal. Az olyan kis helyektől, mint Populonia és Rovescala, a nagyobbakig, mint Riace és Dozza, a család elmerült a tipikus turistautakon kívül eső Olaszországban.
Muscatine leírja a mindenütt, de leginkább Szicíliában tapasztalható szélsőséges kulturális különbségeket, és gyönyörködik a különböző ételekben - köztük az Il Ranocchio, dall'antipasto al dolce (A béka, az antipastótól a desszertig) - és a hozzájuk illő borokban. Fejezetek szólnak a lassú ételek és a különleges termékek, például a szarvasgomba és a balzsamecet olaszországi megbecsüléséről.
