Értékelés:
Monica Prasad könyve kritikusan vizsgálja a neoliberalizmus kialakulását a fejlett kapitalista országokban az olajválság után, az ezeket a kezdeményezéseket alakító társadalmi-politikai struktúrákra összpontosítva. Értékeli a neoliberalizmus különböző útjait az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Németországban, kiemelve a politikai dinamika és az adózással és jóléttel kapcsolatos közvélemény hozzáállásának szerepét. A könyv hangsúlyozza a neoliberalizmus megértésének történelmi kontextusát, és ellenzi, hogy a neoliberalizmus felemelkedését leegyszerűsítő módon kizárólag intellektuális hatásoknak tulajdonítsák.
Előnyök:⬤ Jól megírt és informatív
⬤ árnyaltan tárja fel a neoliberalizmust befolyásoló társadalmi-politikai tényezőket
⬤ az általános olvasók számára is hozzáférhető
⬤ jelentős hangsúlyt fektet a történelmi kontextusra és a módszertanra
⬤ éleslátó elemzés arról, hogy a demokráciákban hogyan alakulhat ki a „többség zsarnoksága”.
⬤ Egyesek szerint túlságosan tudományos és potenciálisan unalmas
⬤ nem foglalkozik a témával kapcsolatos mélyebb, összefüggő meglátásokkal
⬤ legalább egy olvasó csalódottságát fejezte ki, aki többet várt az anyagtól.
(3 olvasói vélemény alapján)
The Politics of Free Markets: The Rise of Neoliberal Economic Policies in Britain, France, Germany, and the United States
Az állam piaci szerepének csökkentésére tett kísérlet - a neoliberalizmus - adócsökkentések, a szociális kiadások csökkentése, dereguláció és privatizáció révén gyökeret vert az Egyesült Államokban Ronald Reagan és Nagy-Britanniában Margaret Thatcher alatt.
De miért éppen ebben a két országban nyertek ekkora teret a neoliberális politikák, és miért nem a hasonlóan iparosodott nyugati országokban, például Franciaországban és Németországban? Monica Prasad A szabad piacok politikája című, a neoliberális politikák e négy országban való kialakulásának összehasonlító történeti elemzésében azt állítja, hogy a neoliberalizmus nem azért vált lehetővé az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában, mert ezekben az országokban a baloldal túl gyenge volt, hanem mert bizonyos szempontból túl erős volt.
Az 1970-es évek olajválságának idején az amerikai és a brit adópolitika büntető jellegű volt az üzleti szférával és a gazdagokkal szemben, mint Franciaország és Nyugat-Németország adópolitikája; az amerikai és a brit iparpolitika kulcsfontosságú területeken ellenségesebb volt az üzleti szférával szemben; és míg a brit jóléti állam a négy közül a leginkább újraelosztó volt, a francia jóléti állam a legkevésbé újraelosztó. Prasad bemutatja, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia ilyen ellenséges struktúrái lehetőséget teremtettek a politikusok számára, hogy megtalálják és mozgósítsák a status quóval szembeni elégedetlenséget, míg Franciaország és Nyugat-Németország inkább növekedést támogató politikája megakadályozta, hogy a jobboldali politikusok a neoliberalizmust a választói elégedetlenségben rögzítsék.
