A szabadság égetése: Rabszolgaság-ellenesség és birodalom a viktoriánus Nagy-Britanniában

Olvasói vélemények

A könyv lenyűgöző és új információkat közöl a polgárháborúról és a rabszolgaságról, különös tekintettel a brit nézőpontra és az 1838-as felszabadítás utáni rabszolgaságellenes mozgalomra. Jól kutatott és meggyőző, így fontos olvasmány a 19. századi történelem iránt érdeklődők számára.

A könyv friss és lebilincselő információkat tartalmaz, még a témában jártas olvasók számára is. A szerző írói stílusa magával ragadó, és élénken tartja az anyagot. Értékes betekintést nyújt a rabszolgaságellenes mozgalomba és a rabszolgaságról szóló vitába Nagy-Britanniában.

Egyes kritikák nem említettek konkrét hátrányokat, de a felsorolt hátrányok hiánya arra utalhat, hogy a könyv összességében jó fogadtatásra talált.

(3 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Freedom Burning: Anti-Slavery and Empire in Victorian Britain

Könyv tartalma:

Miután Nagy-Britannia 1834-ben birodalma nagy részén eltörölte a rabszolgaságot, a viktoriánusok a nemzeti identitásuk és a más civilizációkkal szembeni erkölcsi felsőbbrendűségük létfontosságú részeként fogadták el a rabszolgaság-ellenesség hitvallását. A brit kormány diplomáciai eszközökkel, nyomással és erőszakkal igyekezett visszaszorítani a rabszolgakereskedelmet, miközben a Királyi Haditengerészet világszerte érvényesítette az eltörlést, és az aggódó közvélemény vitatta a rabszolgaságellenes nemzet valódi felelősségét.

Ez a keresztes hadjárat korántsem volt önzetlen vagy könyörületes, Richard Huzzey szerint azonban nemzeti vitákat és politikai kultúrát alakított ki, jóval azután, hogy William Wilberforce és Thomas Clarkson híres abolicionista kampányai már az emlékezet homályába vesztek. Ezek a rabszolgaság-ellenes szenvedélyek alakították a rasszista és imperialista előítéleteket, a kényszermunka új formáit és a gyarmati birtokok terjeszkedését.

A Freedom Burning (Szabadságégetés) egy átfogó, a világot átfogó elbeszélésben feltárja a filantróp, birodalmi és gazdasági érdekek összefonódását, amelyek Nagy-Britannia rabszolgaságellenes buzgalmának hátterében álltak - Londontól Libériáig, Szudántól Dél-Afrikáig, Kanadától a Karib-szigetekig, a Brit Kelet-indiai Társaságtól az Amerikai Konföderációs Államokig. A populáris kultúra, a hivatalos feljegyzések és a magániratok gondos tanulmányozása révén Huzzey újraírja a Brit Birodalom történetét és az emberi életekkel folytatott globális kereskedelem megszüntetésére irányuló évszázados erőfeszítést.