Olvasói vélemények
Összegzés:John Peckham „A szeretet teodíciája” című könyve a teodícea összetett kérdésével foglalkozik, azt vizsgálva, hogy egy jóindulatú és mindenható Isten miért engedi meg a világban a rosszat és a szenvedést. Számos recenzens dicséri a könyv mélységét, tudományos megközelítését és azt, hogy képes értelmesen foglalkozni a bibliai szövegekkel. Néhány kritikai vélemény azonban rámutat Peckham érveinek és értelmezéseinek vélt hibáira, és aggályokat fogalmaz meg bizonyos teológiai állításokkal kapcsolatban.
Előnyök:⬤ Paradigmaváltó perspektívát kínál a gonosz problémájáról.
⬤ Jól megírt és átgondolt érvelés, amely a gondosságot és a logikát ötvözi.
⬤ Őszinte és közérthető értékelése a Biblia állításának Isten szeretetéről a gonoszság közepette.
⬤ Teológiai újítást mutat be a „kötelezettségvállalás szabályai” körül.
⬤ Mélyen foglalkozik a Szentírással és a tudományos álláspontokkal, és erőteljes vitát biztosít.
⬤ Beleássa magát a jelentős teológiai kérdésekbe, szilárd alapot nyújtva a további tanulmányozáshoz.
Hátrányok:⬤ Egyesek szerint a könyv túlságosan tudományos és nem könnyű olvasmány.
⬤ Kritika a szentírás szelektív értelmezésével és bizonyos teológiai álláspontokkal kapcsolatban.
⬤ Egyes olvasók szerint a bemutatott érvek nem tarthatók fenn, vagy nem foglalkoznak megfelelően a teodícea bizonyos kérdéseivel.
⬤ Az egyes fejezetekben szereplő grafikus leírások néhány olvasó számára nem voltak vonzóak.
⬤ A bonyolultság túlságosan megterhelő lehet a nem tudományos beállítottságúak számára.
(27 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Theodicy of Love: Cosmic Conflict and the Problem of Evil
Könyv tartalma:
Ha Isten mindenható, teljesen jó és szerető, akkor miért van annyi gonoszság a világban? Ez a könyv a Szentírás szoros kánoni olvasatára alapozva új megközelítést kínál arra a kihívásra, hogy a szerető Istenről szóló keresztény vallást összeegyeztetjük a szenvedés és a gonosz valóságával.
John Peckham konstruktív javaslatot tesz a szeretet teodíciájára, amely egyszerre tartja fenn Isten szuverenitását és az emberi szabadságot, megmutatva, hogy a Szentírás egy olyan keret felé mutat, amelyben Isten szeretetéről a világgal kapcsolatban gondolkodhatunk.
