The Making of the Tabernacle and the Construction of Priestly Hegemony
Hogyan jutottak el a jeruzsálemi főpapok az i. e. hatodik században a kultikus szolgákból a politikai felsőbbség átvételéig valamikor a harmadik vagy a második században? A The Making of the Tabernacle and the Construction of Priestly Hegemony a főpapok számára legfontosabb ideológiai szövegek - a sivatagi sátor leírása és a felszentelési rituáléra vonatkozó utasítások, amelyek a bibliai Exodus és Leviticus könyvekben találhatók - vizsgálatával azt vizsgálja, hogyan teremtődtek meg a papság hatalomra jutásának feltételei. Bár sok modern olvasó elhanyagolja őket, mivel gyakran technikai jellegűnek és ismétlődőnek találják, a sátorral kapcsolatos beszámolók jelentős érdeklődést váltottak ki a korai írástudók és olvasók körében, amit az is bizonyít, hogy nem kevesebb mint négy változatban maradtak fenn.
E bonyolult kompozíciós történet kibogozása segít megvilágítani, hogy a Pentateuchus e fejezetei hogyan alakították - és hogyan alakította - a papság hatáskörének és kompetenciáinak felfogását a perzsa és a korai hellenisztikus korszakban. A kialakult hierarchia árnyaltabb és sokrétűbb, mint azt korábban értékelték, az izraelita kézművesek, közösségi vezetők, leviták és nők beépülnek a társadalom összetett víziójába. A felszentelési rituálét a perzsa korszakban az írástudó elit is átalakította, és nem kevesebb mint öt változatban jelent meg, ahogy a főpapság szerepét és más csoportokkal való kapcsolatát tárgyalták.
Nathan MacDonald tanulmánya széleskörű, plurális módszertani megközelítést alkalmazva, amely a szociológia, a rituális tanulmányok, a szöveg- és irodalomkritika, a korai értelmezés, a kézirattudomány és a filológia meglátásait is magában foglalja, új megvilágításba helyezi a Pentateuchus papi szövegeinek történeti fejlődését, teológiáját és ideológiáját.
