Taiwan Cinema as Soft Power: Authorship, Transnationality, Historiography
Miért volt a tajvani film olyan vonzó a filmrendezők, a kritikusok és a közönség számára világszerte? Ez a könyv amellett érvel, hogy mivel Tajvan egy kemény politikai és gazdasági hatalom nélküli nemzet, a film egyfajta puha hatalmi eszközzé válik, amelyet Tajvan arra használ, hogy felhívja magára a globális figyelmet, támogatást szerezzen, és szövetségeseket építsen. A szerző, Song Hwee Lim bemutatja, hogyan érték el ezt a célt a tajvani rendezők, akik filmjeikkel megnyerték a külföldi közönség szívét és elméjét, és így Tajvan a világ filmművészetének egyik fő erejévé vált.
A könyv a könyv alcímében szereplő három kulcsszó - szerzőség, transznacionalitás, történetírás - segítségével térképezi fel Tajvan huszonegyedik századi filmes termését. Elemzésének tárgya a tajvani új mozi öröksége, az 1980-as évek elején indult mozgalom, amely közel negyven éven át tartó hatást gyakorolt a filmkészítőkre és a mozirajongókra világszerte. Olyan esettanulmányok vizsgálatával, mint Hou Hsziao-hszien, Ang Lee és Tsai Ming-liang, ez a könyv azt sugallja, hogy a szerzőség központi szerepet játszik a tajvani mozi határokon átívelő képességében, olyannyira, hogy a tajvani mozi történetírását újra kell gondolni. A könyv a "soft power" globálisról a regionálisra való lecsupaszítását is vizsgálja a "kis frissesség" nevű kulturális képzeletvilágon keresztül, amely a Kínában és Hongkongban rendkívül népszerűvé vált tajvani filmeket és kulturális termékeket írja le. Azzal, hogy a tajvani filmművészet jelentőségét egy hatalmas soft powerrel rendelkező kis nemzet példájaként mutatja be, ez a könyv reméli, hogy újrafogalmazza a...
A filmtudományok és a soft power studies fogalmait és tétjeit egyaránt a tudományos életben.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)