Értékelés:
A könyv nagy visszhangot váltott ki a társasági jog éleslátó kritikája, valamint a demokráciára és a közcélokra gyakorolt hatásai miatt. Megkérdőjelezi a társaságok puszta szerződéses jogalanyként való hagyományos értelmezését, és hangsúlyozza, hogy a szabályozási felügyeletnek szélesebb társadalmi célokat kell szolgálnia. A szerző az összetett gondolatokat magával ragadó módon mutatja be, így a tartalom mind a jogi szakemberek, mind az általános olvasók számára hozzáférhetővé válik.
Előnyök:⬤ Jól érvel és elgondolkodtató
⬤ megkérdőjelezi a társasági joggal kapcsolatos hagyományos nézeteket
⬤ a vállalatirányításhoz szükséges változtatásokat ajánlja
⬤ javítja a jog, a közgazdaságtan és a társadalmi igazságosság kapcsolódási pontjainak megértését
⬤ a nem jogászok számára is hozzáférhető
⬤ jól megírt és lebilincselő.
⬤ Egyesek száraznak találhatják a témát
⬤ a meglévő jogi struktúrák kritikája elidegenítheti azokat, akik támogatják a jelenlegi vállalati kereteket
⬤ a jogi háttérrel nem rendelkező olvasók számára a jogi tudományok mélysége túlságosan megterhelő lehet.
(5 olvasói vélemény alapján)
The Failure of Corporate Law: Fundamental Flaws & Progressive Possibilities
A „nyilvános” kifejezés a vállalatokkal együtt használva félrevezető.
Bárki vásárolhat részvényeket, de a részvénytársaságokat nem korlátozza a társadalmi kötelességtudat vagy a szigorú közfelügyelet. Valójában a legtöbb nagyvállalat vezetőinek törvény tiltja, hogy a döntéshozatal során figyelembe vegyék a nyilvánosság érdekeit, ha ez a részvényeseknek árt.
Ez azonban nem volt mindig így, mivel a huszadik század elejéig az állami vállalatokra fontos polgári felelősséget róttak. Kent Greenfield A társasági jog kudarca című könyvében azt reméli, hogy a társasági jog visszatérhet egy olyan rendszerhez, amelyben a nyilvánosságnak nagyobb beleszólása van a cégek irányításába. Greenfield azt állítja, hogy a vállalatokat irányító törvényeknek sokkal jobban kellene védeniük a közérdeket és a vállalat különböző érdekelt feleit, például a munkavállalókat.
Csak akkor válik világossá, hogy milyen típusú változtatásokat lehet eszközölni a vállalatirányításban a közjó javítása érdekében, ha a társasági jogot a közjog egyik ágaként értékeljük - hasonlóan az alkotmányjoghoz vagy a környezetvédelmi joghoz. Greenfield olyan változtatásokat javasol a vállalatirányításban, amelyek lehetővé tennék a vállalatok számára, hogy elérjék azt a progresszív célt, hogy a társadalom egésze számára teremtsenek jólétet, ne pedig csupán a részvényesek és a vezetők számára.
