Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv átfogóan vizsgálja a tengelykorszakot, a Kr. e. 500 körüli kulcsfontosságú időszakot, amelyet különböző kultúrákban jelentős filozófiai és vallási fejlemények jellemeztek. Számos tudományos nézőpontot kínál, ami a szellemtörténet iránt érdeklődők számára nélkülözhetetlen olvasmánnyá teszi, bár összetettségét és tudományos szakzsargonját illetően néhány kritika is megfogalmazódik benne.
Előnyök:⬤ Értékes betekintést nyújt a tengelykorba és az emberi gondolkodásban végbement átalakulásokba.
⬤ Olyan esszéket tartalmaz, amelyek a fogalom kritikai elemzésére ösztönöznek.
⬤ A témával kapcsolatos tudományos nézőpontok sokszínűségét nyújtja.
⬤ Alapvető olvasmány az ókori szellemtörténetet tanulmányozók számára.
Hátrányok:⬤ Néhány esszé ismétlődik és túlságosan elvont lehet.
⬤ Néhány hozzászólás a posztmodern zsargon határán mozog, ami összezavarhatja az olvasót.
⬤ Hiányoznak a tengelykor előtti gondolkodással és a befolyásos személyiségek konkrét tanításaival kapcsolatos részletes viták.
⬤ Néhányan úgy látják, hogy az érvek nem rendelkeznek szigorú tudományos alátámasztással.
(9 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Axial Age and Its Consequences
Könyv tartalma:
Az emberiség történetének első klasszikusai - az irodalom, a filozófia és a teológia korai művei, amelyekhez az idők során mindig is visszatértünk - az i. e. első évezred középső évszázadaiban jelentek meg. A héber szentírások kanonikus szövegei, Platón és Arisztotelész filozófiai írásai, Konfuciusz Analektusai és a Daodejing, a Bhagavad Gita és Buddha tanításai - mindezek a művek a történelemnek abból a sűrített időszakából maradtak ránk, amelyet Karl Jaspers emlékezetes módon tengelykornak nevezett el.
A The Axial Age and Its Consequences (A tengelykorszak és következményei) című könyvében Robert Bellah és Hans Joas azt a merész állítást teszi, hogy maga az intellektuális kifinomultság világszerte ebben a kritikus időszakban született meg. Eurázsia-szerte kialakult az emberi létezéshez való új, önreflexív hozzáállás, és ezzel együtt a transzcendencia fogalmának felébredése. A tengelykorszak gondolkodóitól örököltük a világnak azt az érzését, hogy a világot nem csupán megtapasztalni, hanem vizsgálni, elképzelni és megváltoztatni lehet az emberi gondolkodás és cselekvés révén.
Bellah és Joas különböző tudósokat gyűjtöttek össze, hogy végigvezessenek minket a vallási és filozófiai kreativitás e bámulatos virágzásán. Miközben feltárják a korszakban kialakult elméletalkotás különbözőségeit, megvizsgálják, hogy ezek hogyan vezettek utópisztikus elképzelésekhez, amelyek egyszerre hordozták magukban a társadalmi reformok és az elnyomás lehetőségét. A vallásról, a szekularizációról, az egyenlőtlenségről, az oktatásról és a környezetről folytatott folyamatos diskurzusunk gyökerei mind a tengelykorszak fejleményeiben gyökereznek. Ennek az átmeneti korszaknak a megértése - állítják a szerzők - nem csupán tudományos projekt, hanem humanista törekvés.
