Értékelés:
Robert Bellah „Tokugawa vallás” című könyve a vallás és Japán társadalmi-gazdasági fejlődése közötti kapcsolat komplex elemzését mutatja be a Tokugawa-korszakban. Bár sok olvasó érdekesnek találja a tézist és értékesnek a kulturális meglátásokat, a könyvet kritika érte sűrű és kihívást jelentő nyelvezete, valamint a hivatkozások és az elemzés terjedelmének korlátai miatt. Annak ellenére, hogy a japán tanulmányok terén alapvető jelentőséggel bír, egyes kortárs olvasók megkérdőjelezik a könyv relevanciáját a mai megértés és tudományosság szempontjából.
Előnyök:⬤ Jól megírt és jól kutatott; hatékonyan alkalmazza az összetett kulturális elemzést.
⬤ Érdekes betekintést nyújt a japán becsületkultúrába és a modern Japán történelmi gyökereibe.
⬤ Jelentős tudományos hozzájárulásokat tesz, beleértve a más kultúrákkal és vallásokkal való összehasonlításokat.
⬤ Elgondolkodtató tézis, amely a japán vallási meggyőződéseket a gazdasági fejlődéssel kapcsolja össze.
⬤ Ajánlott azoknak, akik komolyan érdeklődnek a japán tanulmányok iránt.
⬤ Nehéz olvasmány az összetett szókincs és a sűrű nyelvezet miatt.
⬤ Korlátozott bibliográfiai hivatkozások és elavult forrásokra való támaszkodás.
⬤ Egyes kritikák az ideológiai elfogultságot és a kortárs tudományossággal való kapcsolat hiányát kifogásolják.
⬤ A könyvet ma már kevésbé aktuálisnak érezhetjük, mivel nem kapcsolódik a modern elméletekhez és gyakorlatokhoz.
(6 olvasói vélemény alapján)
Tokugawa Religion
Robert N. Bellah klasszikus tanulmánya, a Tokugawa vallás azt teszi Japán számára, amit Max Weber A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme című műve a nyugatiak számára.
A japán történelem és kultúra egyik legnagyobb szaktekintélye, Bellah elmagyarázza, hogy a Tokugawa-korszak (160-1868) vallása hogyan teremtette meg Japán modern ipari gazdaságának alapjait, és eloszlat két tévhitet a japán modernizációval kapcsolatban: hogy az Perry admirális 1868-as megérkezésével kezdődött, és hogy a japánok kiváló utánzási képessége miatt fejlődött gyorsan. Bellah ebben a leleplező művében bemutatja, hogy a buddhizmus, a konfucianizmus és a sintó őshonos tanai hogyan ösztönözték a gazdasági fejlődéshez szükséges logika és megértés formáit.
Japán jelenlegi státusza, mint gazdasági szuperhatalom és ipari modell sok nyugati ország számára, még fontosabbá teszi ezt az úttörő kötetet ma, mint 1957-es megjelenésekor. A szerző új bevezetőjével.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)