A tengeri madár kiáltása: A bolygó nagy óceánjáróinak élete és szerelmei

Olvasói vélemények

A könyv elsöprően pozitív kritikákat kapott, és dicsérik, hogy a tengeri madarakról szóló, lebilincselően szépen megírt elbeszéléseiben a madarak biológiája összefonódik a természet és a természetvédelem tágabb témáival. A kritikusok nagyra értékelik a szerző azon képességét, hogy érzelmi kapcsolatot tud teremteni a madarakkal és bemutatja személyiségüket, miközben az emberi tevékenységeknek az élőhelyükre gyakorolt hatásaival is foglalkozik. Egyes kritikák azonban az írás érzelgősségét és az ember és a madarak közötti kölcsönhatások sokféle nézőpontjának hiányát kifogásolják. Több olvasó a hangoskönyv narrációjával kapcsolatos problémákat is megjegyezte, bár ez nem von le a szöveg értékéből.

⬤ Jól megírt és lebilincselő próza
⬤ értő és érzelmes történetmesélés
⬤ erős kapcsolatot teremt a madarakkal
⬤ szépen foglalja össze a történelmet, az irodalmat és az ökológiai témákat
⬤ kiváló mind az általános olvasók, mind a tengeri madarak iránt érdeklődők számára
⬤ a fényképek és illusztrációk hatékony felhasználása.

⬤ Kissé szentimentális hangvételű, ami nem minden olvasónak tetszhet
⬤ eurocentrikus fókusz a tengeri madarakkal való interakciók történelmi perspektíváit illetően
⬤ a hangoskönyv narrációjával kapcsolatos problémák, amelyek egyesek számára akadályozták a hallgatás élményét.

(25 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Seabird's Cry: The Lives and Loves of the Planet's Great Ocean Voyagers

Könyv tartalma:

Lépj be a szél és a hullámok ősi földjére, ahol a bolygó legnagyobb repülői a túlélésért küzdenek.

A tengeri madarak - az egyetlen olyan élőlények, amelyek a szárazföldön, a tengeren és a levegőben egyaránt otthon vannak - úgy fejlődtek ki, hogy a Föld legigényesebb környezetében boldoguljanak.

A The Seabird's Cry című könyvében Adam Nicolson bejárja az óceánok útjait, és a hagyományos tudást ötvözi a tudomány által nemrégiben e lényekről megtudott megdöbbentő tényekkel: a testük tényleges működésével, káprázatos navigációs képességeikkel, azzal a képességükkel, hogy kiszagolják a halakhoz vagy haza vezető utat, és megértik a szelek fegyelmét, amelytől függnek.

Ez a könyv egy dicshimnusz a szárnyas élet szépségéhez, de miközben a tengeri madarakat egyre jobban megértjük, egy globális tragédia is kibontakozik. Számuk szabadesésben van, az elmúlt hatvan évben közel 70 százalékkal csökkent, és most egymilliárddal kevesebb, mint 1950-ben. A kihalás leselkedik az óceánra, és fennáll a veszélye annak, hogy a magas szélességi fokok öbleiben és hegyoldalakon hempergő tengeri madárkolóniák százmillió éves kiáltásai ebben az évszázadban már csak emlékké válnak.