Olvasói vélemények
Összegzés:Robert Corrington „Nature's Sublime” című műve az eksztatikus naturalizmust vizsgálja, hangsúlyozva a művészet és az esztétikai tapasztalat jelentőségét a természet és a spiritualitás megértésében, miközben kritizálja a vallások törzsi jellegét. A könyv olvasmányos, és különböző filozófiai hagyományokat integrál, így új és tapasztalt olvasók számára egyaránt hozzáférhetővé teszi.
Előnyök:A könyv rendkívül olvasmányos és világos, így az összetett filozófiai gondolatokat is közérthetővé teszi. Friss nézőpontot nyújt a naturalizmus és a spiritualitás témakörében, hangsúlyozva a művészet értékét a természet megértésében. Corrington a fenomenológia, az ontológia és a pszichoanalízis innovatív ötvözése gazdag intellektuális élményt nyújt. Jól strukturált, és anélkül nyújt mélyreható meglátásokat, hogy túlzottan hosszúra nyúlna.
Hátrányok:Egyes olvasók számára a filozófiai érvek összetettsége és a nyitott gondolkodásmód szükségessége miatt kihívást jelenthetnek. A vallással kapcsolatos szokatlan nézetek provokatívak és ellentmondásosak lehetnek, ami elidegenítheti a hagyományos vallási nézeteket. Emellett a sűrű intellektuális utalások és az interdiszciplináris megközelítés türelmet és gondos olvasást igényelhet.
(4 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Nature's Sublime: An Essay in Aesthetic Naturalism
Könyv tartalma:
A Nature's Sublime a fenomenológia egy radikálisan új formáját alkalmazza az emberi folyamat legmélyebb vonásainak feltárására annak egyéni, társadalmi, vallási és esztétikai dimenzióiban. Az esszé a szelfizési folyamatból kiindulva írja le a jelek és szimbólumok szerepét az intrapszichikus és interperszonális kommunikációban.
A jelek emberi használatának középpontjában a vallási szimbólumok és a különböző művészetekben létrehozott újszerű szimbólumok közötti kreatív feszültség áll. A szemiózis újszerű formáit ellaposító és elutasító természetes közösségek és a kreatív és gazdagított jeleket és szimbólumokat üdvözlő értelmező közösségek között kontrasztot állítunk fel. A normatív állítás szerint a vallási jel/szimbólumrendszerek hajlamosak a törzsiességre és az erőszakra, míg az esztétika különböző szférái viszonylag nem törzsi, sőt szándékosan törzsellenes jellegűek.
A szépség és a fenséges fogalma/élménye a vallási kinyilatkoztatás fogalmát/tapasztalását hivatott helyettesíteni. A fenséges nem pusztán egy belső ráhangolódási mód, ellentétben Kant-tal, hanem a természet legmélyéről, a természettermészet potenciáiban ered.
