Értékelés:
A könyv nagyra értékelt a teurgia és a neoplatonizmus átfogó kezelése miatt, amely mélyreható betekintést és tisztánlátást nyújt az összetett témákról. Tudósok és rajongók egyaránt dicsérik mélységét és jelentőségét a nyugati ezoterikus hagyomány megértésében, de jelentős hátrányai vannak a Kindle-eszközökön való elérhetőségét illetően, ami frusztrálja a potenciális olvasókat.
Előnyök:⬤ Átfogó tudományos munka a teurgiáról és a neoplatonizmusról
⬤ értékes a nyugati ezoterikus hagyományok megértéséhez
⬤ szakértő által jól megírt mű
⬤ többszöri olvasást igényel a teljes megértéshez
⬤ sok olvasónak erősen ajánlott.
⬤ Jelentős problémák a Kindle-kompatibilitással, ami sok felhasználót megakadályoz abban, hogy a könyvhöz hozzáférjenek a készülékeiken
⬤ a jobb megértéshez szükséges némi bevezető ismeret
⬤ az előszavakat néhány olvasó érintőlegesnek és rosszul megírtnak tartja.
(23 olvasói vélemény alapján)
Theurgy and the Soul: The Neoplatonism of Iamblichus
Az ókori filozófia, eredeti orphiko-pitagoreus és platóni formájában, nem egyszerűen az isteni vagy emberi értelemmel (nous) összhangban lévő életmód, hanem az alkímiai átalakulás és a misztikus megvilágosodás útja is, amelyet a beavatási "halál" és az azt követő, az isteni fény szintjén történő helyreállítás révén értek el. Egy másik mitikus képet használva, a filozófia helyreállítja a lélek szárnyait, és a bölcsesség megtisztult szerelmesét a mennybe vezeti.
A szellemi újraintegráció és egyesülés eszközeként az ősi filozófia elválaszthatatlan a hieratikus rítusoktól. Ezért azok a tudósok, akik maguk is a platóni hagyomány anagogikus útját követik, többé-kevésbé szilárdan meg vannak győződve arról, hogy filozófiájuk végső soron az egyiptomi és mezopotámiai templomi liturgiákból és rítusokból ered, amelyeket a késő ókorban a neoplatonisták "teurgia" néven újraértelmeztek és újjáélesztettek. Úgy tűnik, hogy a szobrok teurgikus "megelevenítése" az egyik legfontosabb kulcs annak megértéséhez, hogy a különböző királyi és papi gyakorlatok, amelyek a napi rituális szolgálathoz és a templomokban az isteni jelenléttel való találkozáshoz kapcsolódtak, hogyan alakultak át a késő antikvitás neoplatonikus misztikájává.
A szimbolizmus hagyományos elmélete még mindig a neoplatonikus alapokon áll, amelyeket Iamblichus, Proclus és Damascius hozott létre. "Ez a könyv három dolgot egyértelműen megállapít: hogy a hagyományos mítosz (ahogyan a neoplatonikusok állították) a metafizika szimbolikus kifejezése, ahogyan a metafizika a mítosz exegézise; hogy a görög filozófia nem elszigetelt "csoda" volt, hanem az ókori közel-keleti, mezopotámiai, indiai és különösen az egyiptomi vallásokban közös örök témák újraértelmezése; és hogy a platóni filozófiai diskurzus csak az egyik fele volt egy egésznek, amely magában foglalta a "teurgia" néven ismert invokációs/kontemplatív gyakorlatot. Ez nem pusztán a nyugati spekulatív filozófia őse volt, hanem egy ászkézis, egy jóga - egy olyan megvalósítási mód (bár ma már nem élő hagyomány), amely méltó arra, hogy minden hely és idő nagy spirituális módszerei közé soroljuk.".
Charles Uupton, a Tudások szerzője "Ebben a rendkívül izgalmas és széleskörű munkában Algis Uzdavinys, hatalmas műveltségének forrásaira támaszkodva, visszavezeti a neoplatonikus teurgiát az ókori egyiptomi gyökerekhez, ezáltal új és szélesebb kontextusba helyezve a platóni filozófiát. A neoplatonizmus tanulmányozói sokat köszönhetnek neki ezért, és minden olvasó életszemlélete jelentősen megváltozik. - Prof.
John M. Dillon, Trinity College, Dublin, a Középső platonisták szerzője.
