Értékelés:
Összességében Le Bon „The Crowd: A Study of the Popular Mind” mélyreható betekintést nyújt a tömegpszichológiába és a kollektív viselkedésbe, és annak ellenére is aktuális, hogy több mint egy évszázaddal ezelőtt íródott. Bár sok olvasó értékeli a könyv mélységét és az emberi természetre vonatkozó időtálló megfigyeléseit, a fordítás minősége és a kiadásokkal kapcsolatos számos probléma kritikát váltott ki.
Előnyök:⬤ Mély betekintést nyújt a tömegpszichológiába és a kollektív viselkedésbe.
⬤ A kortárs kérdések és a jelenlegi politikai légkör szempontjából is releváns.
⬤ Segít az olvasóknak megérteni a tömegek irracionalitását és dinamikáját.
⬤ Rávilágít a vezetők tömegek viselkedésére gyakorolt hatására.
⬤ Időtlen témák, amelyek a modern olvasók számára is rezonálnak.
⬤ Gyenge fordítási minőség; egyesek számára nehezen olvasható és érthető.
⬤ Egyes kiadások fizikai problémákkal küzdenek, például az oldalak összeragadnak vagy hiányzik a tartalom.
⬤ Elavult és sértő nézeteket tartalmaz a nőkről és a nem európai fajokról.
⬤ A nyelvezet és az írásmód archaikusnak tűnhet, és megnehezítheti az olvasás élményét.
(235 olvasói vélemény alapján)
The Crowd
Gustav Le Bon A tömeg című műve nemcsak klasszikus, hanem a szociálpszichológiáról és a kollektív viselkedésről valaha írt egyik legkelendőbb tudományos könyv is. Ebben Le Bon a tömegek természetét és a politikai mozgalmakban betöltött szerepét elemzi. A tömegek viselkedését a tudomány és a hatalom problémájaként, gyakorlati következményekkel járó természeti jelenségként mutatja be. Le Bon eredetileg 1895-ben jelent meg, és elsőként terjesztette ki a vizsgálat tárgyát a bűnelkövetők tömegén túl a kollektív jelenségek minden lehetséges fajtájára. Folyamatos jelentősége még az 1992-es Los Angeles-i zavargásokban is nyilvánvaló, amelyek során Le Bon elméleteire hivatkoztak a tanúvallomásokban.
Le Bon a modern élet különböző területeit emeli ki, ahol a tömegek viselkedése uralkodik, különösen a politikai felfordulásokat. A választási kampányokra, a parlamentekre, az esküdtszékekre, a munkásmozgalmakra és az utcai tüntetésekre összpontosít. Ugyanakkor a tömegekkel való bánásmódja korántsem dicsérő. A tömegeket "primitív lényekhez" hasonlítja, olyan társadalmi formációkhoz, amelyek az emberiség evolúciós eredetére ugranak vissza. Le Bon úgy vélte, hogy az eszmék és képek a tömegben a fertőzés útján terjednek, egy automatikus folyamat révén, amely az áldozatokban az átmeneti őrület állapotát idézi elő, kioltva az értelmet és az akaratot. Mégis többet tesz annál, mint hogy a tömegek életének patológiáival foglalkozik; ír a tömegek hősiességéről, nagylelkűségéről és áldozatvállalásáról is, arról a nélkülözhetetlen szerepről, amelyet a modern civilizáció pilléreinek felállításában játszottak.
A kiadás új bevezetőjében Robert Nye a hatalom és a tudás közötti kapcsolat széles körű elemző megértését mutatja be hi tömegelmélet. Kitér a történelmi körülményekre és azokra a különböző személyiségekre is, akik alakították a tömegekről alkotott képünket. Nye hangsúlyozza A tömeg folyamatos hasznosságát a kultúrtörténészek, pszichológusok, szociológusok és politológusok számára. Le Bon-t is az európai társadalomelmélet gazdag hagyományába helyezi.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)