A trükkös agy: Idegtudomány, evolúció és elbeszélés

Olvasói vélemények

A könyv átfogó képet nyújt a szélhámos archetípusról a történelem során, elsősorban a középkorra összpontosítva. Pszichológiai, idegtudományi és evolúciós szempontokat ötvöz történelmi példákkal, így az irodalom és a folklór iránt érdeklődők számára is értékes.

⬤ Jól kutatott, fantasztikus hivatkozásokkal
⬤ közérthető írói stílus
⬤ a szélhámos figura különböző kultúrákban és korszakokban megjelenő, mélyreható feltárása.

Az egyik értékelés nem egyértelmű, mivel nem ad tényleges visszajelzést a tartalomról, mivel csupán ajándékjavaslatról van szó.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Trickster Brain: Neuroscience, Evolution, and Narrative

Könyv tartalma:

A közelmúltig a tudományos és az irodalmi kultúra egymás mellett létezett, de legtöbbször párhuzamos univerzumokban, kapcsolat nélkül.

A trükkös agy: Neuroscience, Evolution, and Nature (Idegtudomány, evolúció és természet) című könyvében David Williams azzal a feltevéssel foglalkozik, hogy az ember egy biológiai faj, amely az evolúció hosszú folyamatából ered, és hogy valóban rendelkezünk egy univerzális emberi természettel, amelyet a génjeink adnak nekünk. Ebből a nézőpontból az irodalom biológiai énünk termékének mutatkozik.

Az idegtudomány, az evolúcióbiológia, a nyelvészet, a zene, a filozófia, az etika, a vallás és a történelem központi gondolatait vizsgálva Williams megmutatja, hogy az agyba keményen beidegződött hajlamaink áramkörei azok, amelyek világszerte folyamatosan hasonló történeteket hoznak létre: olyan „archetipikus” történeteket, amelyek evolúciós múltunkból és agyunk felépítéséből eredő ősi feszültségeket tükröznek. A könyv azt állítja, hogy az irodalom valódi megértéséhez meg kell vizsgálni az azt létrehozó biológiai lényt. Ha a tudomány lencséjével vizsgáljuk az irodalmat, láthatjuk, hogy a történetek hogyan tárják fel a biológiai elme egyetemes aspektusait.

A Trickster figurája különösen tanulságos, mint archetipikus karakter, aki emberi tulajdonságok és aggodalmak egész sorát testesíti meg, hiszen a Trickster gyakran egyszerre isten, ördög, zenész, szexuális, ezüstnyelvű, állat és ember, és a kultúra erkölcsi diktátumait tapossa. Williams összehozza a tudományt és a humán tudományokat, bemutatva az irodalom megközelítésének kritikai módját, amely magában foglalja a tudományos gondolkodást.