Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv részletesen feltárja az Újvilág felfedezéseinek az elmúlt 500 év európai gondolkodására és tudományos kutatására gyakorolt hatását. A kalandról, a kíváncsiságról és a természeti világ megértésének átalakulásáról szóló elbeszélést mutatja be. Míg sok olvasó éleslátónak és jól kutatottnak találja, egyesek kritizálják a bemutatását, a tempót és a ténybeli pontatlanságokat.
Előnyök:Az olvasók nagyra értékelik a könyv történelmi személyiségekbe és eseményekbe való részletes betekintését, a lebilincselő elbeszélői stílust, valamint az Újvilág felfedezése és az azt követő tudományos forradalom közötti kapcsolatot. Sokak szerint a könyv informatív, elgondolkodtató és élvezetes olvasmány, amely felkelti a kíváncsiságot a történelem iránt.
Hátrányok:A kritikusok a könyv tempójával és előadásmódjával kapcsolatos problémákra hívják fel a figyelmet, és időnként szaggatottnak vagy terjedelmesnek írják le a könyvet. Aggályosnak tartják a ténybeli pontatlanságokat és hibákat is, amelyek aláássák a kutatásba vetett bizalmat. Néhány olvasó úgy vélte, hogy a könyvből hiányzik a felfedezések hatásainak mélysége, és előnyére válhatnának az illusztrációk, térképek, valamint a fő érvekre való világosabb összpontosítás.
(26 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Shores of Knowledge: New World Discoveries and the Scientific Imagination
Könyv tartalma:
Amikor Kolumbusz először tért vissza Spanyolországba a Karib-tengerről, Ferdinánd királyt és Izabella királynőt egzotikus papagájokkal, trópusi virágokkal és aranydarabokkal kápráztatta el. A gazdagság ígéretén felbuzdulva számtalan tengerész özönlött ki az Ibériai-félszigetről és tágabb Európából fűszerek, kincsek és szárazföldek után kutatva. Sokan az Újvilágról szóló különös történetekkel tértek vissza.
A kíváncsiság kezdett átszivárogni Európán, mivel az Újvilág emberei, állatai és növényei megdöntötték a teremtés bibliai leírásával kapcsolatos korábbi feltételezéseket. Az egyház, amely sokáig félt a tekintélyének megkérdőjelezésétől, nem tudta többé elfojtani a "Merjetek tudni! ".
A nemesek elkezdték gyűjteni a kuriózumokat.
Hamarosan mások a gyűjtésről áttértek a természeti tárgyak új szemmel történő vizsgálatára. A megfigyelés kísérletekhez vezetett.
Az egymással versengő következtetések vitákat váltottak ki. A természettudományok alapjait fektették le, ahogy a kérdések egyre sokrétűbbé, a válaszok pedig egyre összetettebbé váltak. Carl Linneaus kidolgozott egy osztályozási rendszert, és diákokat küldött a világ minden tájára példányok után kutatni. Múzeumok, botanikus kertek és filozófiai társaságok fordították figyelmüket a természet felé. A nemzeti kormányok felfedezésekre vállalkoztak a Csendes-óceánon.
Joyce Appleby neves történész élénken meséli el a felfedezők győzelmeit és baleseteit, beleértve Magellán erőszakos halálát a Fülöp-szigeteken.
Az "új argonauták" nyomorúságos vándorlása az Andokon át, a Föld valódi alakjának meghatározására irányuló küldetésük során.
És hogy két zseniális tudós, Alexander Humboldt és Charles Darwin hogyan utazott Amerikába, hogy bizonyítékokat keressenek a Földről és lakóiról felállított hipotéziseik megerősítésére. Appleby részletes szemtanúi beszámolókra támaszkodva beszámol arról is, hogy a felfedezések által érintett valamennyi társadalomban milyen felfordulás tört ki.
Ez az átfogó, globális történet új értelmet ad a felfedezések korának, és elegánsan bemutatja a természettudományok ösztönzését, amely végül Nyugat-Európát a modernitás felé terelte.
